Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Jó lenne, ha így lenne - reagált az agrarszektor.hu-nak a sertésállomány növekedéséről szóló, napokban közzétett KSH-adatokra Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára. Mint ismert, a KSH szerint a hazai sertések száma 3,095 millió volt június elsején, és ez 82 ezerrel haladta meg a 3,013 milliós decemberit, illetve 204 ezerrel a mélypontnak számító, 2,891 milliós tavaly júniusit.
Fazekas Sándor rendkívüli tájékoztatón a magyar mezőgazdaság és a Földművelésügyi Minisztérium (FM) jelentős sikerének nevezte, hogy a sertéslétszámban olyan fordulat következett be, amelyre évtizedek óta nem volt példa. Szerinte a tavaly életbe léptetett sertésstratégia eredménye, hogy megindult a növekedés az ágazatban. Így többek között már érezhető a hatása annak, hogy az élő és a hasított félsertések áfája januártól 27 százalékról 5 százalékra csökkent. A "Földet a gazdáknak" programban földhöz jutottak az állattenyésztő vállalkozások, és a létszámnövelés érdekében teljesítményvizsgáló állomás is létesült. Emellett marketingkampány indult a sertéshús-fogyasztás ösztönzésére, illetve új exportlehetőségek nyíltak a magyar sertéshúsok előtt. Ráadásul néhány termék - például a csabai és a gyulai kolbász, illetve a Pick és a Herz szalámi - hungarikummá vált, és ez a tárcavezető szerint szintén az állomány-növekedés irányába hathatott.
A termelői jelzések alapján nem érezzük úgy, hogy a sertésállomány a mélypontról érzékelhetően elmozdult volna - közölte ugyanakkor az agrarszektor.hu-val Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) ügyvezető igazgatója. Hasonló megállapítások hangzottak el a MÁSZ május végi küldöttközgyűlésén is, ahol Fekete Balázs, a szervezet elnöke úgy fogalmazott, hogy a sertéságazat van a legrosszabb helyzetben, mivel "továbbra sem látszik, hogy megállt volna a 2,8-2,9 milliós létszám csökkenése".
Ágazati szakértők nem vonják kétségbe a KSH statisztikáit, de korántsem biztosak abban, hogy a mintegy 3,1 millió darabos júniusi adat tényleges állománybővülésből származik. Legvalószínűbb magyarázatként úgy vélik, hogy a látszólagos növekedés nagyrészt az élő sertések és a félsertések áfacsökkentéséből származik, amelyet januártól éppen az áfacsalásos feketegazdaság visszaszorítására léptetett életbe a kormány.
Elképzelhető, hogy egyáltalán nincs több sertés az országban, de több kerül a KSH látókörébe - vélte Wágenhoffer Zsombor. Hasonlóan az ágazat kifehéredését sejti a jobb KSH-adatok hátterében Menczel Lászlóné is, bár így az is felvetődik, hogy a sertésállomány eddig sem volt mélypontszerűen alacsony, csak a hízók jelentős része a feketevágások miatt nem került a legális statisztikákban. Éppen ezért a tényleges állománynövekedés szempontjából a mostani adatok még "nem sokat jelentenek", és majd akkor lehet komolyabb következtetéseket levonni, ha a statisztikai létszámbővülés tartósnak mutatkozik. Ezért a decemberi, de még inkább a jövő júniusi adatok lesznek majd az irányadók abból a szempontból, valóban beindult-e az ágazat.
Tény ugyanakkor, hogy a sertéspiaci árak a korábbi jelentős ingadozások után az utóbbi időszakban konszolidálódtak, és ez kedvezett az állattartásnak. A VHT szerint némi létszámbővülést okozhatott a malacexport csökkenése, illetve az is, hogy az európai állategészségügyi gondok miatt visszaeshetett a húsimport, ez pedig növelte a hazai alapanyagok iránti igényt, de erre egyelőre nincsenek egzakt adatok.
Mindenesetre máris komoly aggodalmak fogalmazódnak meg amiatt, hogy a vélt vagy valós mostani "halvány eredmények" is szertefoszlanak, ha a kormány - miként a tervekben szerepel - durván megnyirbálja az agrárvállalkozások 150 ezer euró, vagy 1200 hektár feletti éves területalapú támogatásait. A sertésállomány kétharmadát ugyanis éppen azok a nagyüzemek tartják, amelyek pozíció jelentősen romolhatnak a pénzelvonás miatt, ez pedig éppenséggel újabb létszámcsökkenést idézhet elő.
Ugyanakkor éppen a sertésstratégia irányozza elő, hogy a sertéslétszám duplázódjon meg, vagyis érje el a 6 millió darabot 2020-ig. Fazekas Sándor az elmúlt évben a stratégiát 2,6 milliárd forintos forrással indította el, más adatok szerint viszont tavaly végül 1,6 milliárd jutott a programra és ennyi lehet az idei keret is. Bár az agrártárca az idén 7,2 milliárdról 8,5-re bővített a sertéságazat állatjóléti támogatásait is, szakértők szerint főként további jelentős fejlesztési-beruházási forrásokkal lehetne javítani a szektor versenyképességi feltételein.
