Szarvasmarha szépségtippek

A szarvasmarhák 12 fő típusa terjedt el a világon, köztük magyar fajtákra - a magyar tarkára és a jellegzetes külsejű magyar szürkére - is büszkék lehetünk. A különböző fajták nem csupán eredetükben, funkcionális jellemzőikben, ellenálló képességük szempontjából eltérőek, de külső megjelenésükben is nagy változatosságot mutatnak, derül ki a Bonafarm közleményéből.

A szarvasmarhák hasznosítás és küllem alapján két nagy csoportba sorolhatók: a húsuk és igavonó erejük miatt hasznosított állatok zömökebbek, a tejelő fajták testalkata könnyedebb, "elegánsabb". Létezik kettős hasznosítású fajta is, mint amilyen a Svájcban kitenyésztett szimentáli típus, melyet húsa és tejhozama miatt is érdemes tartani.

A számunkra megszokott barna-fehér foltos magyar tarka egészen különleges megjelenésű rokonokkal bír: a holland származású, tejelő típusú Holstein-fríz például fekete-fehér foltos, fülei mindig feketék. A Jersey szőre majdnem teljesen egyöntetű barna, a Charolais fehér, vastag-puha szőrű, míg az Aberdeen Angus között sok a fekete és vörös szőrű, tiszteletet parancsoló testfelépítésű egyed. A texasi hosszú szarvút pedig bizonyára éppoly kevesen merik megközelíteni, mint magyar szürke rokonát.

A szakértő szemek persze még az adott fajtán belül is látják a különbségeket, a tetszetős külső jegyeket. Bíró Andrást, a Bonafarm Csoport Tej Mesterét kérdeztük arról, hogy miről ismerszik meg a szép tejelő szarvasmarha? A Mizo tejet termelő Bonafarm Csoport állatállománya nagyjából 4000 Holstein-frízből áll, a csípőteleki tehenészetben 2300 szarvasmarha él."Azokat látjuk közülük igazán szépnek, amelyeknek a külleme is a jó tejelő jellegre utal: arányosan csontosak lábuk egyenes, tőgyük nem lóg, tőgybimbóik megfelelően állnak. Hátuk egyenes, faruk enyhén tornyos, nem lapos." - mondja a szakember.

"A foltok által kiadott mintázatnak nem tulajdonítunk nagy szerepet, de az ún. burkolt mintázatot részesítjük előnyben, tehát a javarészt fekete szőrűeket, mert - bár tudományosan nem megalapozott -, de megfigyelések szerint ezek ellenállóbbak, mint azok az egyedek, amelyek mintázatában több a fehér szín."

Ahogy a világ számos országában, Magyarországon is rendszeresek a szarvasmarha-kiállítások, kvázi szépségversenyek, amelyeken különböző kategóriákban - egyszer ellett, többször ellett, vemhes üszők és növendékek csoportjában - versenyeznek az indulók. Az igazán kiemelkedők nem csak jó tejelők és szépek, hanem még ügyesek is! A kiállítások részeként ügyességi versenyen is részt vesznek az állatok: az akadálypályán bóják között vezetik őket gondozóik, természetesen időre. Újdonságként a szalmabála-ugratás is felkerült a megmérettetések közé.

"A Csípőteleki tehenészet állománya is büszkélkedhet előkelő helyezésekkel!" - teszi hozzá a Bonafarm Tej Mestere. "Az idei XX. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon az egyik tehenünk, (Borcsa) kategóriájában II. helyezést ért el, tavaly pedig Arany nevű üszőnk lett kategóriája győztese és az előkelő Junior Reserve Champion címet is elnyerte!"

Ami a szarvasmarhák tanulási képességeit illeti, a szakemberek megfigyelték, hogy a technológiai váltásokhoz remekül alkalmazkodnak ezek az állatok. "Nagyjából tízévente új fejési és tartási megoldások jelennek meg és terjednek el. A tehenek gyorsan hozzászoknak ezekhez, hiszen naponta többször ismétlődő gyakorlatokról van szó. Mostanában Csípőtelken megfigyeltük, hogy kinyitják a fejükkel a kaput és kimennek az eget nézegetni. Nagyon kíváncsiak és egészen biztos, hogy tanulnak egymástól. Az egyik tehenünk a nyelvével is meg tudja nyomni a kapunyitó gombot!" - mondja Bíró András. Ez is azt bizonyítja, hogy könnyen, bármiféle idomítás és az azzal járó stressz nélkül megtanulnak egyszerű mozdulatsorokat.