A globális felmelegedésre nem csak természeti, hanem technológiai kihívás is egyben - írja közleményében a a K&H bank. A klímaváltozás egy lassan kibontakozó, több évtizeden át tartó folyamat, amely folyamatos kihívások elé állítja az agráriumot. Ahhoz, hogy az ágazat alkalmazkodni tudjon vagy akár a javára is fordíthassa ezeket a változásokat, újfajta gondolkodásra és szaktudásra, valamint korszerű technológiára van szükség - mondta el Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője. 

Napjainkban az igazi problémát az jelenti, hogy nem egyenletes hőmérsékletnövekedésről és csökkenő csapadékról van szó, hanem a szélsőséges kilengések - mint például súlyos aszály vagy extrém csapadékmennyiség - gyakoribbá válásáról - emelte ki Mesterházy Ákos akadémikus, a Gabonakutató Közhasznú Kft. tudományos tanácsadója. A növénytermesztőknek mind a két szituációhoz alkalmazkodniuk kell. A probléma jelentős része a növénynemesítést érinti, hiszen a szárazság, a magas hőmérsékletet, és a már ismert, illetve a most feljövő új betegségek elleni ellenállóság is kulcskérdés. Ezen túl az adott évi termést a genetika mellett mintegy kétharmad arányban a természeti tényezők és az alkalmazott agrotechnika fejlettsége határozza meg. Nemcsak mennyiséget, hanem annak minőségét és egészségbiztonságát is garantálni kell. Nem elegendő tehát csak az egyik tényező javításával foglalkozni, hanem komplex rendszerben kell gondolkodni - tette hozzá.

Az állattenyésztés okozója és egyben elszenvedője is a klímaváltozásnak, ugyanis a globális üvegházhatású kibocsátás 14,5 százalékáért ez a szektor felelős - tájékoztatott Komlósi István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja. Ahhoz, hogy ez a szám akár 60 százalékkal is mérséklődhessen a jövőben, főként a takarmányozás átalakítására, úgynevezett klímatakarmányokra van szükség. A kérődzők ugyanis a rost emésztése során termelik a metánt, ezért a kulcs a rostdús és magvas takarmányok emészthetőségének javításában rejlik. Emellett pedig fontos lenne az állattenyésztőknek áttérnie az állat súlyához és súlygyarapodásához igazított un. reziduális takarmányfogyasztás szerinti etetésre, amivel elkerülhető lenne a túltakarmányozás - hívta fel a figyelmet a szakember. 

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A globális felmelegedés következtében az állatokra, mint elszenvedőkre is egyre nagyobb hangsúlyt kell fordítani, mivel ahogyan nekünk, embereknek, úgy az állatoknak is meg van a maga komfortzónájuk - közölte Komlósi István. A tehenek esetében 4-12 fok az a hőmérséklet, amelyen még nem éri hőstressz az állatot. A már Magyarországon is egyre jellemzőbb elhúzódó nyári hőségben azonban az állatok jelentős része szenved hőstressztől, amely gyengíti az állat immunrendszerét és a szaporulat csökkenéséhez vagy akár elhulláshoz is vezethet. A hőstressz elkerülésére is tudnak azonban megoldást ma már a szakemberek: a hőstressz minimalizálása érdekében a takarmány diverzifikálása, azaz a csökkentett rosttartalom és az emészthetőség javítása lehet a kulcs. Emellett pedig érdemes áttérni a kora reggeli vagy késő délutáni takarmánykiosztásra.