"A méhész szakma sokrétű tudást igényel. Télen asztalosok vagyunk és vásári kofák, a hordás idején pedig meteorológusok, növénytermesztők és állattenyésztők is, erős műszaki érzékenységgel. Sok olyan technikai eszköz van, amihez értenünk kell" - sorolja Koós Péter, aki még mindig az ország egyik legmodernebb méhészetét mondhatja magáénak, noha az 500 családdal vándorlás ideje lejárt. Ma 160 családot tartanak, fia pedig tenyészigazolt krajnai méhanyákat nevel.

Jól felszerelt méhésztanya

"Van a keretek tárolására egy hűtőházunk, ami megvédi a lépet a viaszmolytól, van egy pörgető helyiségünk. Van egy nagy tárolócsarnokunk, ahol a többi eszközünk elfér. Van teherautónk és rakodórámpánk" - mutatja büszkén a 40 éve méhészkedő szakember, aki tulajdonképpen beleszületett a szakmába.

Koós Péter szerint a fő probléma a méhek vitális állapota. A korábban könnyen vett betegségeket ma már nehezen küzdik le, és egyre többször fordul elő, hogy rejtélyes okból elpusztulnak, vagy eltűnnek a dolgozók. "Az idei év nehezen indult. A repcevirágzás még egészen jó volt, kaptáranként mintegy 15 kg mézet készítettek a méhek. Aztán jött az akácvirágzás, ami egy hideg, esős periódusra esett. Minden idők legrosszabb termését hozta, szinte semmit nem gyűjtöttek a méhek. Ezután jött a hárs és a vaddohány, ezek jól sikerültek. Bizakodva vártuk a napraforgót is, ekkor azonban a méhek egyik napról a másikra eltűntek. Nem tudom mi történt, talán egy olyan mérgezést kaptak, ami elrontotta a tájékozódási képességüket" - találgat szomorúan. Mint mondja, ilyenkor a fiatal méheknek kell gyorsan beletanulniuk a hordásba, ám az új nemzedék munkába állása sok időt vett el a gyűjtéstől, így napraforgóból is egy gyenge évjáratra számít.

Miért gyengültek le a méhek?

Amikor a méhek legyengülésének és eltűnésének okait firtatjuk, lassacskán kirajzolódik egy nagyon összetett kép. Nem egyszerűen a növényvédelemben használt szerek a felelősek a méhpusztulásért - bár ezek is vastagon benne vannak -, a méhek kondícióját ugyanis a rendelkezésre álló méhlegelő nagysága, az állategészségügyi munka színvonala, a hektikus időjárás és a szűkülő gyóygszerpaletta is erősen befolyásolja.

Magyarországon mintegy egymillió méhcsaládot tartunk számon, ami a legnagyobb négyzetkilométerre vetített méhsűrűséget eredményezi Európában. Ennek örülünk, de közben elfelejtjük, hogy a méhlegelők kiterjedése korlátozott. A méztermés felét a kaptár népe saját áttelelésére fordítja, és csak a másik felével gazdálkodhat a méhész. Ha azonban két méhészet között 100 méter távolság sincs, nem találnak elegendő virágport és nektárt a rovarok, ami csökkenti az egy családra jutó termés mennyiségét, adott esetben a család téli túlélésének esélyeit is. Ne feledjük: augusztustól a méhek már cukorszirupot is kapnak, csak a méhészen múlik, hogy a méz mekkora részét veszi el tőlük a tél beköszönte előtt. Ha kevés a méz, nő a biológiailag ezzel nem egyenértékű cukorszirup etetése.

Nemcsak a méhek száma, hanem a méhészeké is a csúcson jár. Magyarországon több mint 20 ezren foglalkoznak méhtartással. Az uniós csatlakozásunkat követő fiatalgazda-támogatások is alaposan hozzájárultak a méhészek számának növekedéséhez, ami a szakma erős felhígulásához vezetett. 10-12 millió forint támogatásból ugyanis földet és gépeket venni nem lehetett, 60 méhcsaláddal azonban már érdemes volt elindulni. Minimális szakmai hozzáértéssel, a betegségek megelőzése vagy felismerése terén csekély tudással kezdtek el méhészkedni sokan.

A nagy méhsűrűség másik következménye, hogy az ország állománya szinte egyetlen egységet alkot. A gyenge egészségi állapotú, rosszul tartott, atkás állományok könnyen megfertőzhetik a szomszéd méheit. A helyzetet súlyosbítja, hogy a gyengébb ellenálló képességű beporzókat egyre kevesebb gyógyszerrel lehet kezelni. Mint megtudjuk, a hasmenést okozó Nosema ceranae elleni hatékony készítményt az uniós csatlakozásunk óta nem szabad használni, így a méheszek számára is kevesebb eszköz maradt az állomány egészségvédelmére. És ha mindez nem elég, itt van a klímaváltozás is.

- magyaráz Koós Péter. Minderre jön rá - utolsó cseppként a pohárban - a mezőgazdasági vegyszerhasználat. Több mint gyanús, hogy tavaly és idén is éppen a napraforgó virágzásának kezdetén tűntek el és pusztultak a méhek. A mérgek vagy azonnali halált vagy a tájékozódó képesség romlását okozzák a beporzókban, és kiürülnek a kaptárak. A solti méhész kihúz egy lépet a kaptárból, hogy megmutassa: alig pár tucat méh sürög rajta, holott a keret egyik sarkától a másikig be kellene borítaniuk a teljes lépet.

"40 éve méhészkedem, ebből 30 évig nem volt olyan állattenyésztési ágazat, ami a méhészkedést jövedelmezőségben felülmúlta volna. Most ez megfordult, szinte minden állatból jobban meg lehet élni. A méz ára évek óta nem változott, és az is szomorú, hogy 27 százalékos áfa terheli a fogyasztását. Az arányok is eltolódtak az évek során: amíg régen egy kiló méz 20 kiló almát ért, most egy kiló méz 2-3 kiló almával ér fel" - sorolja Koós Péter. Hozzáteszi: aki nem őstermelőként és kizárólag a családtagok kizsigerelésével dolgozik, az most lényegesen kevesebb bevételre tesz szert, mint 15 évvel ezelőtt. "Úgy érzem, ez lesz az az év, amikor sokan felhagynak a méhészkedéssel…"