Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Ausztrália nemzeti tudományos ügynöksége, a CSIRO bejelentette, hogy egy új céget hoznak létre annak érdekében, hogy vörös hínárból készített takarmánykiegészítők megalkotásával csökkentsék a szarvasmarhák metánkibocsátását. A vállalat kezdőtőkéjét, 13 millió dollárt (majdnem 4 milliárd forintot) a CSIRO-val együtt öt nagy befektető adta össze, írta meg a The Cattle Site.
A FutureFeed nevű magánvállalkozás feladata az lesz, hogy kereskedelmi forgalomba hozza az Asparagopsis nevű vörös hínárból készített takarmánykiegészítőt. Erről a hínárféléről ausztrál és amerikai tesztek bizonyították, hogy több mint 80%-kal képes csökkenteni a szarvasmarhák metánkibocsátását.
- mondta Karen Andrews, az iparért, tudományért és technológiáért felelős ausztrál miniszter.
A miniszter kitért arra is, hogy ez egy kitűnő példa arra, mi történik, amikor a kutatók és az ipar összefognak, hogy megoldásokat keressenek a világ valós problémáira. Karen Andrews emellett azt is kiemelte, hogy a világszínvonalú kutatások eredményeinek kereskedelmi forgalomba hozása új munkahelyeket és gazdasági lehetőségeket is fog teremteni.
Az újonnan létesített FutureFeed vállalkozás egy teljes ellátási láncot fog kifejleszteni az állattakarmány-kiegészítők számára, a vörös hínár termelésétől annak feldolgozásáig és a takarmánykiegészítő gyártásáig annak érdekében, hogy világszerte elláthassák a marha- és a tejipart. A vállalat számításai szerint a takarmánykiegészítő a 2021-es év közepén jelenhet meg az ausztrál piacokon, a globális piacokon pedig valamivel később.
Amikor a szarvasmarhákat Asparagopsis alapú takarmánykiegészítővel etetik, az nemcsak a metánkibocsátásukat csökkenti, de a produktivitásukat is növeli. A takarmánykiegészítőt a CSIRO, a Meat&Livestock Australia és a James Cook Egyetem közel öt éven keresztül fejlesztette és tesztelte. A CSIRO vezérigazgatója, Dr. Larry Marshall elmondta, hogy a FutureFeed valójában nem más, mint amikor a tudomány megold egy látszólag megoldhatatlan problémát, nevezetesen a károsanyag-kibocsátás csökkentését a bevételek csökkenése nélkül.
- mondta Dr. Larry Marshall.
A szakember beszélt arról is, hogy az új cég úgy fog választ adni a jelen néhány legnagyobb problémájára - így például az élelmiszerbiztonságra, a fenntartható gazdálkodásra és a klímaváltozásra -, hogy valós termékké változtatja a tudományos eredményeket, amely aztán új munkahelyeket és gazdasági növekedést hozhat az országnak. Azzal, hogy a FutureFeed-be is befektetett, a CSIRO folytatja a tudomány finanszírozását az ipar jövője érdekében, jelentette ki Dr. Larry Marshall.
A tudósok becslése szerint ha világszinten a szarvasmarha-tenyésztők és tejüzemek csak 10%-a átállna az új takarmánykiegészítő használatára, akkor azzal évente körülbelül 120 megatonna üvegházhatású gáz a légkörbe kerülését lehetne megakadályozni. Ez annyi, mintha egy évig 50 millióval kevesebb autó járna az utakon. Ugyanerre az eredményre jutottak új-zélandi kutatók is, akik tavaly ősszel kezdtek hasonló projektbe, hogy takarmánykiegészítőt hozzanak létre az Asparagopsis armata nevű hínárfajból, ahogy arról az Agrárszektor is beszámolt.
