A fenntarthatósági előírások és az élelmiszerárak ugrásszerű növekedésének hatásai az ökológiai gazdálkodás térnyerésével együtt formálják a jövő agrárpolitikáját.
Egyre népszerűbb Magyarországon a csicseriborsó, ahogy a belőle készült szendvicskrém, a humusz is.
A bio élelmiszerek jelentősen többe kerülnek hagyományos társaiknál, ugyanakkor megéri megvásárolni őket.
Egy kilogramm bioélelmiszert átlagosan 15%-kal kevesebb energiával termelnek meg, mint a kémiai inputanyagokat használó gazdálkodó társaik.
Az ökológiai gazdálkodók célkitűzése az, hogy a hazai termőterületek 6,3 százalékáról 25 százalékra nőjön az öko-területek nagysága.
Az előnye mellett hátránya is lehet, ha nem használunk növényvédőszereket a földeken.
Úgy tűnik, hogy egyre jobban odafigyelnek a magyarok arra, hogy egészségesebb, fenntarthatóbb termékeket vegyenek le a polcokról.
Világviszonylatban és az EU-ban is tovább nőtt a biotermékek piaca 2021-ben egy friss kiadvány szerint.
Pályázati támogatások tartják lendületben a hazai biotermelést, sokan vágnak bele itthon.
Mintegy 50 százalékkal több bioalma van a svájci tárolókban, mint tavaly ilyenkor.
Hiába bio, ha nem bízik meg benne a fogyasztó: mitől függ a biotermékek hitelessége?
A koronavírus után öt markáns gasztronómiai irányzat figyelhető meg Németországban.
2015 óta megduplázódott az ökológiai termelés alá vont területek nagysága Magyarországon.
Egyre csak nő a biogazdaságok száma Lengyelországban.
Egyre népszerűbbek a bioélelmiszerek az Európai Unióban.
Új cselekvési terv mentén fejlődhet a hazai biogazdálkodás.
Nő a fogyasztás és nő az ár is.
Új lendületet kap a hazai ökoforradalom, jelentős támogatások jönnek.
Itt van minden, amit a bioélelmiszerekről tudni kell.
Sokan még mindig nem tudják, mi a különbség a nagyüzemi- és biotermékek között.
Az elmúlt években a hazai burgonyatermés rendszerint már január végére vagy február közepére elfogy, így tavaszig sem tart ki.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Nem volt zökkenő- és feszültségmentes az új Közös Agrárpolitika első éve sem Magyarországon.
A fenntarthatóság, az állatjólét és az egészséges életmód is egyre fontosabb szempont a fogyasztóknak.
A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.