A Bizottság azon az állásponton van, hogy az emberiségnek újra kell terveznie az élelmiszetermelését, ugyanis ez tehető felelőssé az üveghatásúgáz-kibocsátás közel egyharmadáért, a természetes erőforrások nagy részének felhasználásáért, a biodiverzitásban tapasztalható veszteségekért és olyan egészségügyi problémákért is, mint az alul- és a túltápláltság, emellett pedig nem nyújt tisztességes gazdasági megtérülést és megélhetést az ágazat elsődleges szereplőinek, olvasható az Európai Bizottság oldalán.

A Bizottság szerint azzal, ha az emberiség egy fenntarthatóbb útra tereli az élelmiszer-termelését, egyben új lehetőségeket is nyit az élelmiszer-értéklánc szereplői számáta. Az új technológiák és a tudományos felfedezések, kombinálva az egyre növekvő termelői és fogyasztói tudatossággal, valamint az igénnyel a fenntartható módon megtermelt élelmiszereket illetően, ezek minden érdekelt számára fontosak lehetnek. A stratégia az élelmiszer-előállítás, -feldolgozás, -elosztás és -fogyasztás területein is komoly változásokat hozna. A Termőföldtől az asztalig stratégia egy olyan, fenntartható élelmiszer-rendszerre való átállás gyorsítását célozza, amely:

• semleges, vagy pozitív hatással van a környezetre;
• segít semlegesíteni a klímaváltozást, de képes alkalmazkodni annak hatásaihoz;
• segít a biodiverzitás javulásában;
• megvalósítja az élelmiszer-, tápanyag-biztonságát, valamint javítja közegészségügy helyzetét, valamint mindenki számára biztosíja a hozzájutást a megfelelő mennyiségű, biztonságos, tápláló és fenntartható módon termelt élelmiszerhez;
• biztosítja az élelmiszerek megfizethetőségét, miközben méltányosabb gazdasági hozamot generál, előmozdítja az Európai Unió ellátási ágazatának versenyképességét és előmozdítja a tisztességes kereskedelmet.

A stratégiának vannak szabályozási és nem szabályozási kezdeményezései, és vallja, hogy a méltányos átállásban a közös európai mezőgazdasági és halágazati politikák játszhatnak kulcsszerepet. A stratégia végrehajtásának és a fenntartható élelmiszer-politika kidolgozásának támogatása érdekében javaslatot nyújtanak be a fenntartható élelmiszerrendszerek jogi keretére. Összegezve a Covid-19 világjárvány tanulságait, a Bizottság készenléti tervet fog kidolgozni az élelmiszer-ellátás és az élelmezésbiztonság biztosítása érdekében. Az Európai Unió kereskedelempolitikája és a nemzetközi együttműködési eszközök révén támogatja a fenntartható agrár-élelmiszeripari rendszerekhez való globális átmenetet.

A tisztességes, egészséges és környezetbarát élelmezési rendszerre való áttérés lehetővé tétele és felgyorsítása érdekében a tanácsadási szolgáltatások, a pénzügyi eszközök, valamint a kutatás és az innováció is nélkülözhetetlenek, mivel segíthetnek a feszültségek feloldásában, megoldások kidolgozásában és tesztelésében, az akadályok leküzdésében és az új piaci lehetőségek felfedésében. A stratégiát és az Európai Uniót jelenleg számos kritika éri amiatt, hogy a Termőföldtől az asztalig és a Green Deal megvalósítása során úgy róna többletterheket a mezőgazdasági ágazat szereplőire, hogy közben jelentős forrásokat vonna el a területről.

Keményen bírálják a gazdák és a környezetvédők az unió új agrárpolitikáját

Az egyik túl radikálisnak találja, a másik szerint viszont nem elég kemény.

A közelmúlt eseményei rámutattak, hogy mennyire sebezhető az élelmiszerlánc az olyan zavarok által, mint például a most tomboló koronavírus-járvány. A zavar az élelmiszerlánc négy fő állomása egyikén, vagy mindegyikén jelentkezhet: az előállítás során a munkaerőhiány okozott komoly problémákat, míg a feldolgozás területén az üzemek bezárása és leállása, a szállítási fázisban a fuvarozással kapcsolatos nehézségek jelentkeztek, a fogyasztás területén pedig a HoReCa-szektor lenullázódása. Az Európai Bizottság ezért jelentést készített arról, hogy az élelmiszerlánc mely területein milyen tendenciák jellemzőek, és mely gyakorlatokon kellene változtatni.