A legnagyobb uniós agrárgazdaságok kifizetéseinek csökkentését tervezi Brüsszel a következő költségvetési ciklusban - számol be a tervekről az euractiv.com. Günther Öttinger, az Európai Bizottság költségvetési biztosa szerint a lépésre azért van szükség, mert a brexit miatt Nagy-Britannia nem járul majd hozzá az uniós költségvetéshez, így mindenképp szükség van a kompenzációra. Brüsszel a Közös Agrárpolitika (KAP) mindkét pillérében 6-6 százalékos vágást hajtana végre 2020 után, és a nagyobb gazdaságoktól célzottan az első pilléres hektáralapú támogatásoknál venne el forrásokat. Egyelőre ugyanakkor nincsenek információk arról, hogy a megvonás szempontjából milyen üzemméretnél húznák meg a határt.

Egész Kelet-Európát bajba sodorta Szlovákia

Európa újragondolja pénzelosztási és ellenőrzési mechanizmusait.

A KAP egyik legnagyobb kritikája, hogy az első pilléres közvetlen kifizetéseknél eddig látványosan elsőbbséget élveztek a nagyobb földtulajdonosok, mint például a brit királyi család és a nagyobb multinacionális társaságok. Brüsszel szerint az egyik legfontosabb szempont a fokozatosan csökkenő, úgynevezett degresszív finanszírozás, ami annyit takar, hogy egy nagyobb vállalkozás valamivel kevesebb pénzt kap majd a hektárjai után, mint egy kisebb. Magyarországon a harmadik Orbán-kormány már 2014-ben - vagyis a jelenlegi unuós költségvetési ciklus ideje alatt - úgy döntött, hogy 1200, illetve 1800 hektáros üzemméret felett elvonja a területalapú alaptámogatásokat a gazdaságoktól.

Brüsszel a támogatások tervezett lefaragása mellett fel kívánja kérni a tagországokat arra, hogy nyúljanak mélyebben a zsebükbe a brexit miatt pénzügyi űr kitöltése érdekében. A szakemberek szerint azonban teljes mértékben valószínűleg nem lehet majd kompenzálni a Nagy-Brittania kilépésével okozott hiányt. Brüsszel a nagyobb gazdaságoknak járó kifizetések csökkentésel a brexit utáni pénzügyi rés mintegy 50 százalékát szeretné finanszírozni és további összegeket faragna le a második pilléres vidékfejlesztési kasszából is.