Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A brit Exeteri Egyetem vezetésével több mint nyolcvan intézmény által készített jelentés szerint a globális szén-dioxid-kibocsátás az idén 41,6 milliárd tonna lesz, szemben a tavalyi 40,6 milliárd tonnával. A kibocsátás legnagyobb hányada szén, olaj a gáz elégetéséből származik: 37,4 milliárd tonna, a tavalyinál 0,8 százalékkal több. A kibocsátás többi része egyebek között erdőirtásból és erdőtüzekből származik.
Nem látjuk jelét annak, hogy a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátása 2024-ben tetőzne. Azonnali és hathatós kibocsátáscsökkentés nélkül „egyenest hozni fogjuk a 1,5 Celsius-fokos célt, egyszerűen átlépjük azt, és megyünk tovább
- mondta Pierre Friedlingstein, az Exeteri Egyetem éghajlatkutatója, a tanulmány vezető szerzője. A 2015-ös párizsi egyezményben született megállapodás arról, hogy 1,5 Celsius-fokban korlátozzák a globális felmelegedést az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásainak az elkerülése érdekében. Ehhez minden évben meredek kibocsátáscsökkentésre lenne szükség mostantól 2030-ig és azon túl is. Ehelyett a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátása az elmúlt évtizedben emelkedett. A földhasználatból származó kibocsátás ebben az időszakban csökkent - egészen az idei évig, amikor az Amazonas térségében súlyos aszály okozott erdőtüzeket, ami 13,5 százalékkal, 4,2 milliárd tonnára növelte a földhasználatból származó éves kibocsátást.
Egyes tudósok szerint az ilyen lassú előrehaladás azt jelenti, hogy a 1,5 Celsius-fokos célt már nem lehet reálisan tartani. A jelentés szerzői szerint az idei kibocsátási adatok azt mutatják, hogy egyes országok gyorsan bővítik a megújuló energia használatát és az elektromos autók állományát. A folyamat azonban egyenlőtlenül halad, az iparosodott országok kibocsátása csökkent, a feltörekvő gazdaságoké pedig továbbra is nőtt.
A COP29 konferencián kedden ellentétek törtek a felszínre arról, hogy kinek kellene vezetnie az átállást a fosszilis tüzelőanyagokról, amelyek a globális energiafelhasználás 80 százalékát adják. A COP29 házigazdája, Azerbajdzsán elnöke, Ilham Aliyev képmutatással vádolta a nyugati országokat, amiért a fosszilis tüzelőanyagok fő fogyasztói és termelőiként oktatnak ki másokat. Az Egyesült Államokban, a világ legnagyobb olaj- és gáztermelő és -fogyasztó országában a kibocsátás várhatóan 0,6 százalékkal csökken az idén, míg az Európai Unióban 3,8 százalékkal. Eközben India kibocsátása idén 4,6 százalékkal fog emelkedni a gazdasági növekedés miatt megugró energiaigény miatt. A világ legnagyobb kibocsátója és második legnagyobb olajfogyasztója, Kína szén-dioxid-kibocsátása az idén 0,2 százalékkal fog emelkedni a jelentés szerzői szerint.
Megállapítják, hogy Kína olajfelhasználásból származó kibocsátása valószínűleg elérte a csúcspontját az elektromos járművek piaci részesedése növekedésének köszönhetően. A nemzetközi légi közlekedésből és hajózásból származó kibocsátás az idén várhatóan szintén 7,8 százalékkal növekszik, mivel a légi közlekedés kezd helyreállni a koronavírus-világjárvány idején bekövetkezett visszaesésből.