Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A Portolio Agrárszektor 2019 konferencia agrárdigitalizációról és agrárinformatikáról szóló szekciójának első előadása a “Precíziós vagy helyspecifikus mezőGAZDÁLKODÁS?" címet kapta. Az előadást Nagy Bence, a Magtár Kft. GPS üzletágvezetője tartotta, aki józanságra intett az ágazat technológiai és digitális fejlődésének hurráoptimizmusa közepette. Példaként hozta azt, hogy ha egy zsák vetőmagban van harminc tonna hozamra potenciál, és mi elérjük a tíz tonnás átlagot, akkor ugyan büszkék lehetünk magunkra, de más szemszögből nézve elvesztettünk húsz tonnát. Ennek egy részét az időjárás számlájára lehet írni.
A jelenlegi technológiákkal a felére lehet csökkenteni az időjárás befolyásoló erejét a termelésben, de ha a jelenlegi példánál maradunk, még mindig komoly “mínuszban" vagyunk. Nagy Bence véleménye szerint a precíziós mezőgazdaság lényege nem a hozamnövelés. Gond az is, hogy az emberek döntő többsége fogalomzavarban van, és a precíziós mezőgazdaság égisze alatt összemossák a precíziós géphasználatot és a helyspecifikus mezőgazdaságot. Az új technológiák kapcsán mindenkit arra figyelmeztetett, hogy a Dunning-Kruger hatás nagyon is valós, és jelenleg a görbe tetején vagyunk, ami után először egy nagyobb lejtő fog jönni, mielőtt ismét emelkedni kezdene a lelkesedés. Elmondása szerint nagyon sok cég belement abba a hintába, hogy elhitték, hogy a precíziós mezőgazdaság majd minden költséget fedezni fog, és felesleges kiadásokba verték magukat. Egy felesleges gépberuházás elvesztegetett pénz, bármilyen köntösbe csomagolja az ember. Ha egy új gép nincs teljesen kihasználva, akkor az a beruházás felesleges volt. Hosszabb távon és rendszerben kell gondolkodni.
- zárta előadását Nagy Bence.
A szekció második előadását Holán Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara innovációs irodavezetője és Jónás László, a Design Terminal üzletfejlesztési igazgatója tartották. Az előadás a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara TechLab programjáról és startup inkubációjáról szólt, amely a NAK és a Design Terminal közös projektje. Elmondták, hogy körülbelül egy éve foglalkoznak az agrárinnováció eddig háttérbe szorult szeletével, a nagy potenciállal rendelkező, nagy hozzáadott értéket képviselő termékeket előállítani képes kis cégek, startupok segítésével. A kérdés adott volt: mire van szüksége ezeknek az innovációs rendszereknek ahhoz, hogy működhessenek?
A NAK és a Design Terminal arra jutottak, hogy a valódi értékteremtés kulcsa az innovatív kisvállalatoknál az, amikor a startup találkozik egy nagyvállalattal, mint ügyféllel, és kiderül, mennyire piac- és életképes az, amit alkotott. Az innováció ugyanis önmagában nem egy szektorspecifikus dolog, sokkal inkább gondolkodás- és szemléletformálás. A Design Terminal, amely a közvetítő szerepét szokta magára vállalni az startupok és a nagyvállalatok között, a NAK-kal való együttműködés keretében az agráriumban fogja ugyanezt tenni a felfedezők és újítók, valamint a befektetők között. Az előadás második felében pedig elmondták, hogyan néz ki ténylegesen egy ilyen inkubációs projekt. Beszéltek a három pillérről (következő nemzedék keresése, inkubáció (ötletek, projektek támogatása), tudásmegosztás)), amely alapján megszervezték ezt a programot, majd elejétől végéig bemutatták a folyamatot a kihívástól kezdve az ötleten és annak megvalósításán keresztül, a prototípuson és a termékfejlesztésen át a végleges termék piaci bemutatásáig.
A következő előadást, amely a hangzatos “Ásó, kapa, BIG DATA" címet viselte, Vörös Ákos, az Agrodat Kft. senior értékesítője tartotta. Előadását azzal nyitotta, hogy az utóbbi időben egyre komolyabb problémákkal kell szembenéznie az emberiségnek. Csak a 2019-es évben Magyarországon részünk volt talaj- és légköri aszályban, extrém hűvös és csapadékos időben, tavaszi fagyokban, zivatarban és jégverésben, túl sok csapadékban és szárazságban is. De mostanra jutottunk el oda, hogy olcsó lett az internet, az ország lefedettsége szinte teljes, és megfizethetővé vált a számítógépek adattárolási és számítási kapacitása. Vörös Ákos szerint a technológiai forradalom lényegében már lezajlott, most azt kell kitalálnunk, mit kezdünk vele.
Amit már most is tudunk, az a növénybetegségek megjelenésének előrejelzése és az ellenük való védekezés, a kártevő rovarok elleni védekezés, valamint a talajadatok gyűjtése és felhasználása. Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az adatgyűjtés, -tárolás és -elemzés egy szolgáltatás, ami lehetőséget teremt (mind időben, mind térben) távoli döntések meghozatalára is, de a végső döntést mindig az embernek kell meghoznia. Vörös Ákos arra is figyelmeztetett, hogy az adatgyűjtés és elemzés nem pótolja a tapasztalatot.
- mondta Vörös Ákos, majd hozzátette, ha rendesen gyűjtjük az adatokat, akkor mindig tudjuk, mikor kell permetezni, védekezni a kártevők ellen, vetni és úgy általában művelni a talajt.
A szekció következő előadását, amely a korszerű IT- és térinformatikai megoldások jelentőségével foglalkozott a szakszerű precíziós gazdálkodásban, Okvátovity István tartotta, az Axiál Kft. térinformatikai fejlesztője. Az előadás a precíziós növénytermesztés definíciójával kezdődött, amelynek “célja, hogy a növénytermesztés inputfelhasználását és gyakorlatát táblán belüli helyi viszonyokhoz igazítsa, annak érdekében, hogy mindig a megfelelő helyen és időben, a megfelelő műveletet végezzük, a megfelelő módon." Ezek után Okvátovity István kifejtette, hogy mostanra már ott tartunk, hogy nemcsak korszerű gépeink vannak, de hozzájuk olyan szoftvereink és egyéb eszközeink, amelyekkel valóban képesek lehetünk precíziós módon növényeket termeszteni.
Ennek folyamata pedig a következőképpen írható le: hozammérés (opcionálisan talajszkenneléssel és távérzékeléssel kiegészítve), zóna lehatárolása, hozampotenciál meghatározása (opcionálisan célzott talajmintavételezéssel), szoftveres háttértámogatás, szaktanácsadás és cselekvés. Ezek után végigvette, hogy az egyes lépések során milyen fejlett technológiák segíthetnek minket, így például a távérzékelésben az NDVI, a zónalehatárolásban a Trimble Power Zone, a hozammérésben a mAXI-Hozam műholdas megoldása, adatgyűjtésben és elemzésben pedig a Trimble DataCloud-ja. Az előadása végén kitért arra is, hogy a Magyarországon hamarosan bevezetésre kerülő 5G technológia, Big Data és az IoT milyen lehetőségeket rejt a mezőgazdaság számára.
A szekció utolsó előadását Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára tartotta arról, hogy mit tartalmaz Magyarország digitális agrárstratégiája. A helyettes államtitkárasszony először a 2020 utáni új Közös Agrárpolitikáról beszélt, ahol kilenc célt fogalmaztak meg, illetve tizedik, általános célként a modernizációt, amely három fő részből áll: szaktanácsadás, innováció és digitalizáció. A következő ciklusban a korábbi megfelelőség-orientáció helyett eredményalapú megközelítés lesz az általános, és a gazdálkodást fenntarthatósági szempontok szerint is vizsgálni fogják. Juhász Anikó elmondta, hogy annak a gazdálkodónak, akihez nem ér el a legfejlettebb és hibátlanul működő digitális infrastruktúra, az elkövetkező évtizedben nem lesz esélye a túlélésre.
Ezek után sorra vette az agrárdigitalizáció kihívásait, amelyeket a termelés (hiányzó IT-tudás), az üzem (nyilvántartásoktól való félelem), a termékpálya (alacsony integráltság), a szakrendszer (fizetős szolgáltatások) és a közigazgatás (inkompatibilitás, visszajelzések hiánya) öt területén tapasztalhatóak. Magyarország Digitális Agrárstratégia jövőképe abból a feltételezésből indul ki, hogy a digitalizáció kényelmi szolgáltatásból, lehetőségből versenytényezővé vált, ennek megfelelően is kell kezelni. Ezt pedig a következő négy lépésben képzeli el az Agrárminisztérium:
- Digitális kompetenciák fejlesztése: digitális agrárakadémia alapítása, Okos Gazda Program, mezőgazdasági szakképzés fejlesztése, agrár felsőoktatás fejlesztése, szaktanácsadás fejlesztése, Digitális Agrár Innovációs Központ létrehozása
- Digitális agrár “rezsicsökkentés" (közigazgatás fejlesztése): agrármeteorológiai adatok, GNSS szolgáltatás és a MEPAR keretrendszer ingyenessé tétele
- Agrárium adatgazdálkodásának fejlesztése
- Innovációs környezet fejlesztése
Ezek mellett természetesen jelentkeztek új feladatok is, mint például az Agrár Adat Keretrendszer létrehozása, szabályozási feladatok, valamint a DAS határon túli kiterjesztése, vagyis egy Kárpát-medencei digitális agrár tér kialakítása.
A szekció kerekasztal-beszélgetésében Vörös Ákos arra a személyre szabott kérdésre, hogy hogyan gyűjtsünk adatokat, azt a választ adta, hogy minden esetben strukturáltan, adatbázisokban és érvényes adatokat gyűjtsünk. A következő években hangsúlyossá váló innovációk, trendek és témák kérdésére úgy vélte, hogy most kell és lehet elkezdeni pénzt csinálni a begyűjtött adatokból. Arra, hogy mik voltak az utóbbi évek legnagyobb tévedései az agráriumban, azt felelte, hogy ha van egy technológia, és abból nem lehet pénzt csinálni, akkor az előbb-utóbb a helyére fog kerülni. A fontos, hogy a döntések meghozatalánál üzleti alapon gondolkozzunk. Arra a kérdésre, hogy mely területekbe kellene komolyabb összegeket fektetni, azt mondta, mindenkinek azt kellene néznie, hogy mi az, amiben sikerélményt érhet el, és mi az a siker, amit pénzzé tud tenni.
Varga Pétert, a Digitális Jólét Program állandó szakértőjét először arról kérdezték, hol húzódik a határ, mit kell fejleszteni a közadatok elérhetősége kapcsán? Válaszában kifejtette, hogy rosszul állunk, mert az adat nincs jogilag definiálva, így az adatvagyon fogalma sem létezik. Elmondása szerint azokra a kérdésekre, hogy kié az adat, és hogy hol húzódnak a határok közadat és magánadat között, még nincsenek válaszok. Szerinte a következő években a Digitális Agrárstratégia nagyon hangsúlyos lesz a mezőgazdaságban. Csak ahhoz adatok kellenek, amik még nincsenek. Az elmúlt évek nagy tévedéseire több példát is felsorolt, a földkérdés és a támogatáskérdés megoldási módjaitól kezdve a felsőoktatás és a szakoktatás lerontásán át a régi, mára már idejét múlt szemléletekhez való görcsös ragaszkodásig. Arra a kérdésre, hogy mire kellene komolyabb összegeket fordítani, Varga Péter szerint a legfontosabb a döntéshozók felvilágosítása lenne, hogy ezek a személyek komplex feladatként, problémahalmazként, a mezőgazdaság és feldolgozás együtteseként tudjanak gondolni az élelmiszertermelésre. Egy komplex problémára pedig komplex megoldásokat kell találni.
Okvátovity István szerint az lenne a legjobb, ha az adatokat a gazdálkodók számára minél jobban biztosítani tudnánk, itt lenne a legnagyobb szükség a digitalizálásra, mert akkor mindenképpen eredményesebben tudnának precíziósan gazdálkodni. A következő évek trendjeire azt mondta, hogy azt kell elérnünk, hogy egy helyen látszódjanak, egy struktúrában legyenek az adatok. De ez csak egy felvetés, mert nem lehet 5-10 évre előre megmondani, mik lesznek a következő trendek.
A különböző szolgáltatók túlértékelik bizonyos technológiák hasznosságát. Szerinte egy szakmai minimum meghatározása kellene, hogy kordában tartsa a szolgáltatókat, és a felhasználók ne csalódjanak. Okvátovity István szerint nem lehet kiemelni egyetlen területet sem, amit külön támogatni kellene a jövőben, mert nem lehet egy szegmenst kiemelni a többi rovására. Mindegyik nagyon fontos, de egységben kell nézni őket.
Nagy Bence arra a kérdésre hogy, melyek a szektorban az adatok gyűjtésének fő akadályai, azt felelte, a termelőknél egyre színesebb géppark van, amit egységesen kellene kezelni. Erre most születnek a különféle gépek rendszereinek egységesítésére szolgáló megoldások. Arra a kérdésre, hogy mi lesz a következő trend a mezőgazdaságban, kifejtette, hogy remélhetőleg az egységesítés lesz az, mert “abban a kuplerájban, abban a rendszertelen adattengerben, ami most van, nem lehet előrelépni." Arra a kérdésre viszont, hogy melyek voltak az utóbbi évek legnagyobb tévedései az agráriumban, Nagy Bence a dróntechnológiát és a teljes magyarországi precíziós mezőgazdaságot is tévútnak ítélte. Azt is bajnak tartja, hogy mindenki meg akarja mondani a termelőknek, hogy mit és hogyan csináljanak, amiből az érintettek csak annyit látnak, hogy drága dolgokat akarnak rájuk erőltetni, amitől még kiszolgáltatott helyzetbe is kerülnének. Szerinte amúgy a következő években elsősorban a támogatási rendszereket kellene komolyabban finanszírozni.
Juhász Anikót először arról kérdezték, mit tesz az Agrárminisztérium a generációváltás elősegítéséért. Szerinte a mezőgazdaság akkor lesz olyan ágazat, ahová a következő generáció eljön dolgozni, ha kényelmessé válik, amihez a digitális eszközök használata kell. A következő évek trendjeit illetően ő abban reménykedik, hogy megszűnik majd az a kettősség, ami a mezőgazdasági termelőket sújtja. Az egymásnak ellentmondó elvárások akkor fognak megszűnni, amikor a fogyasztók felhagynak majd velük. Az utóbbi évek nagy tévedéseit firtató kérdésre Juhász Anikó sem felelt, arra viszont, hogy mibe kellene komolyabb összegeket fektetni a jövőben, elmondta, hogy szerinte az lenne a legjobb, ha lenne türelmünk nem években, hanem ciklusokban mérni. És amire a leginkább oda kellene figyelni és fejleszteni kellene, az a kockázatelemzés. Amin nem tudunk változtatni, azt el kell engedni. Amin viszont igen, azon változtassunk, ha kell.
Holán Balázs a startupok mezőgazdasági fontosságáról elmondta, hogy ha egy startup piacra tud jutni, akkor valami terméket, szolgáltatást jobbá, gyorsabbá, olcsóbbá tud tenni. És erre minden ágazatnak, így a mezőgazdaságnak is mindig szüksége van. Holán Balázs szerint a következő évek leghangsúlyosabb témája a farming 5.0 lesz, amely új irányba fogja majd állítani az adatokat. És ha ezek az adatok egyben lesznek kezelve, gyorsan és pontosan fognak érkezni, akkor a virtualizációnak köszönhetően a gazdák fájdalommentesen fognak távolról segítséget kapni. Holán Balázs arra a kérdésre, hogy melyek volt az utóbbi évek legnagyobb tévedései, nem kívánt válaszolni. Arra a kérdésre viszont, hogy mibe kellene komolyabb összegeket fektetni, elmondta, hogy szerinte az adatfeldolgozást és egységes rendszerek létrejöttét kellene támogatni.
A Portfolio Agrárszektor 2019 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:
- Megszólaltak a szakemberek: nagyot bukhat az a magyar gazda, aki nem él ezzel a lehetőséggel
- Óriási birtokrendezés jön: a földtörvényre is hatással lesz
- A régi földértékelési módszerek teljesen elavultak: itt vannak az újak
