Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A gabonaféléknél szintén az országosnál magasabb átlaghozamokat mértek Zala megyében. A búza termésátlagában megyén belül is jelentős különbségek mutatkoztak: míg Lenti és Letenye térségében néhány táblán 9-10 tonna őszi búza termett hektáronként, Zalaszentgrót és Zalaegerszeg térségében (ahol lényegesen kevesebb eső esett) a vártnál alacsonyabb volt a hozam. Összességében az őszi búza megyei termésátlaga 6,1 tonna, míg az országos átlag 5,3 tonna volt. Zala megyében a hektáronkénti átlaghozam őszi árpából (5,8 tonna), rozsból és zabból (3,4 tonna), tritikáléból (5,1 tonna) és repcéből (3,2 tonna) is meghaladta az országos átlagot.
A NAK megyei elnöke kitért arra is, hogy Zalában a termőföld kevésbé jó minőségű, mint az ország más részeiben. Süle Katalin szerint az eredmény nagyrészt annak köszönhető, hogy a zalai gazdálkodók közül sokan belátták, hogy a hátrányt az agrotechnológiai újítások alkalmazásával csökkenteni tudják.
A gazdálkodók helyzetét megnehezítették az időjárási anomáliák is. A megyében idén 678 milliméter csapadék hullott, ez a mennyiség elfogadható (az elmúlt 50 év átlaga 650 milliméter), de a csapadék eloszlása problémát okoz. Gyakran heteken keresztül szárazság van, majd 1-2 nap alatt, vagy akár 1-2 óra alatt egy egész havi mennyiség zúdul a földekre - fejtette ki a NAK megyei elnöke. Hozzátette: az elmúlt időszakban hullott csapadék hatására az őszi kalászos vetések kizöldültek, a repce vetések jól fejlettek, nagy részüket már regulátorozták a gazdák, hogy a levélzet helyett a gyökérzet és a gyökérnyak erősödjön. Ez egyben egy gombaölő szeres kezelés is és a terület nagy részén már szükség volt a rovarkártevők elleni védekezésre is. Az őszi vetések területe meghaladja a 47 ezer hektárt, és tavasszal hasonló nagyságú területen vetnek szántóföldi növényeket.
Az állattenyésztésről szólva Süle Katalin elmondta, hogy a szarvasmarhák száma a megyében 2000-től 2013-ig folyamatosan csökkent, majd lassú emelkedésnek indult. Az addig elhanyagolt legelőkön egyre nagyobb jelentőségűvé vált a húsmarhatartás, a megyében jelenleg 26,4 ezer szarvasmarhát tartanak. A sertés ágazatban 28 százalékkal nőtt az állomány: a 2010. évi 56 800-ról 2019 közepére 72 900-ra nőtt a sertések száma. Juhtartással 105 gazdálkodó foglalkozik a megyében, a zalai gazdaságokban összesen 12,2 ezer juhot tartanak, 3,6 ezerrel többet, mint az elmúlt évben.
