A duriánt egész Délkelet-Ázsiában fogyasztják. A gyümölcs húsának igen magas a tápértéke, puha, krémes az állaga és íze kellemesen édes. Nemcsak népszerűségéről, hanem jellegzetes, romlott húsra, rothadó hagymára emlékeztető szagáról is híres, ezért számos ázsiai országban táblák jelzik, hogy fogyasztása tilos a közlekedési járműveken, a liftekben és a szállodákban, de a repülőgépekről is kitiltották.

A müncheni egyetem Leibniz Élelmiszerbiológiai Intézetének tudósai egy korábbi kutatásukban már kimutatták, hogy a gyümölcs igen kellemetlen szaga az etántiol vegyület és származékaiból ered, de nem tudták, hogy miként termeli azt a növény. Nadine Fischer és Martin Steinhaus legújabb kutatásukban először mutatták ki, hogy az etionin aminosav az előfutára ennek a nagyon kellemetlen szagú vegyületnek.

Amikor a gyümölcs érik, egy növényspecifikus enzim kibocsátja a szagot etioninból. A tudósok megfigyelték, hogy a gyümölcs érésekor nemcsak húsának etionin koncentrációja nő meg, de ugyanekkor nő az etántiol mennyisége is. Ez utóbbi ad magyarázatot arra, hogy az érett duriánnak miért olyan büdös szaga, idézte az egyetem közleménye Nadine Fischert.

De nemcsak az erős és kellemetlen szaga miatt érdekes pontosan tudni, hogy mennyi etionint tartalmaz a gyümölcs. Az állatkísérletek és a sejtkultúrák tanulmányozásából az is kiderült, hogy ez az aminosav nem ártalmatlan. Azok a patkányok, amelyeknek a szervezetébe nagy mennyiségű aminosav került be táplálékuk által, májkárosodásban és májrákban szenvednek, tette hozzá Martin Steinhaus.

Az új tanulmány azt is kimutatta, hogy az etionin alacsony koncentrációjának immunrendszermódosító hatása van - magyarázta. Ez felveti a kérdést, hogy a gyümölcs fogyasztása káros-e az egészségre. További tanulmányokat kell folytatni ennek kiderítésére, mondta a kutató, aki ugyanakkor azt is hozzátette, hogy egy 70 kilós embernek egy nap legalább 580 kilogramm etioninban igen gazdag gyümölcspépet kellene elfogyasztania ahhoz, hogy hatása ugyanolyan mérgező legyen, mint az állatkísérletekben.