Nicholas Murray, a kutatás vezetője elmondta, hogy globálisan 13 700 négyzetkilométernyi árapályos vizes élőhely veszett el. Ugyanakkor természetvédelmi munkálatok révén 9700 négyzetkilométernyi területet tudtak visszahódítani, ami nagyobb részt ellensúlyozta a veszteséget. Az elveszett és visszahódított vizes élőhelyek 27 százaléka "közvetlen emberi tevékenységekhez", például a mezőgazdasági természetvédelemhez köthető, az összes többi változás pedig olyan közvetett tényezőknek tudható be, mint a part menti területek kiterjedt fejlesztése, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos folyamatok.

A kutatócsoport azt is megállapította, hogy a változások mintegy háromnegyede Ázsiában történt, ahol az emberi tevékenység a partvidékeken intenzívebb. Murray szerint Európában, Afrikában, Amerikában és Óceániában az emberi tevékenység kisebb szerepet játszik az árapályos vizes élőhelyek elvesztésében, ott olyan közvetett tényezők okozzák a változásokat, mint a part menti területek átalakulása és a vízgyűjtők változása.

A tudós hozzátette: több mint egymilliárd ember él alacsonyan fekvő tengerparti területeken, és ezen ökoszisztémák egészségének megőrzése létfontosságú számukra és az egész emberiség számára. 

 - mondta a szakértő. A vizes élőhelyek változásának folyamatos nyomon követése, valamint a természetvédelmi programok kulcsfontosságúak lesznek ennek az egyedülálló ökoszisztémának a kezelésében - hangsúlyozta.