Kolumbusz hozta Európába az "ős" kukoricát az Új világból, de az még korántsem a ma általunk ismert növény(ek) formáját jelentette, holott mára már 200 kukorica fajtát tartunk számon. A növény magassága kb. fél métertől akár 6 méterig is terjedhet, miközben a csövek hossza 5 cm-től akár 45 cm-ig, különböző színű magokkal. A több évszázadnyi nemesítés, és a hibrideknél elért hozam ugrás eredményének is köszönhetően világ szinten elterjedt, és mára meghatározó takarmány és ipari növény, amely összesített vetésterületét tekintve a hagyományosan domináns búzát is túlszárnyalta. 

Az alábbi gondolatok jól példázzák Michael Pollan, a Mindenevő dilemmája (The Omnivore's Dilemma) c. könyvéből a kukorica szerteágazó befolyását a mindennapi táplálkozásunk terén.

Ha valaki márványos erezetű marha steak-et szeretne enni, ahhoz a szálas takarmányon túl, kukorica is szükséges, amelynek keményítő és szénhidrát tartalma biztosítja, hogy kellően zsíros legyen az izomszövet, ami bár finom, de szív- és érrendszeri egészségünkre nézve kockázatokkal is jár a többlet telített zsírsavak miatt.

Kukorica van bőven a csirke, a sertés, a pulyka és a bárány takarmányban is, de ami meglepő, hogy már a tenyésztett harcsa és lazac is kap kukorica takarmányt, pedig utóbbi ragadozó, húsevő hal, azonban mégis elkezdtük úgy szelektálni, hogy képes legyen kukorica alapon is hústömegben gyarapodni.

Az igazán szép tojás sárgáról köztudott tény a vidéki lakosság körében, hogy jó fajta kukoricából lehet benne a megfelelő színhez szükséges karotin egy része. A tej, a sajt és a joghurt fogyasztása során is tudnunk kell, hogy komoly istállóban lévő holstein tehenektől származik a tej, akkor az ő takarmányozásuk részét is képezi a kukorica, a szálas és egyéb takarmány elemek mellett.

Az élelmiszeripari, éttermi, fogyasztóknak szánt termékek esetén Pollan tényfeltáró könyve alapján halmozottan sok összetevőt érint a kukorica, mint alapanyag, különösen az Egyesült Államokban. Egy csirke nuggets nem csak a csirkehúshoz szükséges takarmány, hanem az állagát segítő kukorica keményítő, a bundájában lévő kukorica dara és a sütéséhez használt kukorica olaj révén is kötődik a növényhez. Ugyanígy a színmegőrzést és eltarthatóságot segítő citromsav is előállítható kukoricából, ahogy a BBCA Szolnok Biokémia Zrt. által nemrég létesített citromsav gyárban is a tervek szerint évi 100 ezer tonna kukoricából állítanak majd elő 60 ezer tonna citromsavat.

Amikor az amerikai fogyasztók szomjukat oltják hatalmas, édes üdítőkkel, akkor valójában magas fruktóztartalmú kukorica szirupot (HFCS-high-fructose corn syrup) is fogyasztanak a víztartalom mellett, ami közel 30%-a az éves cukor fogyasztásuknak.

A kukorica népszerűségéhez a nagy hozamú hibrid, sőt GMO nemesítéseken túl az is hozzájárult, hogy nem csak Európában léteznek agrártámogatások, az Egyesült Államokban 1995-2020 között több mint 116 milliárd dollárt költöttek a növény támogatására különböző biztosítás támogatás és jövedelem kiegészítő mechanizmusok révén.

A növény iránti keresletet a bio üzemanyagok iránti igény is növelte az utóbbi 20 évben, ugyanis a bio etanol előállítás egyik fő alapanyaga. Hazánkban Dunaföldváron található az egyik legnagyobb EU-s etanol gyár, ahol a Pannonia Bio évi 1,2 millió tonna kukoricából hoz létre több mint 500 millió liter etanolt, és ennek egy részét az E10-es szabványú 95-ös benzin E10-es 10 térfogat százaléknyi tartalmában az autóinkban is elhasználunk.

A blogbejegyzés aktualitását növeli, hogy 2020 márciusához képest - amikor a COVID19 pandémia első hullámát éltük - , már több mint 80%-kal emelkedett a kukorica ára az Egyesült Államokban 2021 április végére, és ezt hamarosan a fent felsorolt összes termék árában érezni fogják a világ fogyasztói. Aki előre tervez az agrárágazatban várható áremelkedések kapcsán, az megfelelő finanszírozási háttérrel csökkentheti a termelési és jövedelmezőségi kockázatai egy részét, így érdemes tájékozódni a Takarékbank Agrárcentrumokban elérhető forrásokról.

Írta: Antal Áron, Takarékbank Agrárcentrum