A károk már jól látszanak, elég csak a különböző barackokra vagy a meggyre gondolni. De a szabadföldi zöldségtermelők is károkról számolnak be, aminek az eredményét bizony mi, fogyasztók is érezhetünk akkor, ha bármilyen üzletbe betérünk. Most pedig újabb növények vannak veszélyben, hiszen nagyon nagy szükség lenne csapadékra, hogy lehessen bízni még némi termésben. Az előttünk álló napokban viszont ismét napos, száraz, egyre melegebb idő lesz a jellemző. Csapadékra csak a hét második felében van esély. Talán. Ha azonban nem fog semennyi, vagy nem elegendő eső esni, akkor komoly gondok adódhatnak a termést illetően.

Nyakunkon a gyilkos kánikula: harmadfokú hőségriadó lépett életbe az országban

Péntek éjfélig tart a hőségriadó.

Leáldozott a kukoricának és a napraforgónak?

- árulta el egy Pest megyei gazda, aki mintegy 100 hektáron termeszt különféle növényeket.

Hozzátette azt is, hogy a térségben az aszály érvényesül, a viharok és a jégeső szerencsére elkerülte őket, így ezek nem okoztak károkat a földeken.

Aggasztó, amit a klímaválság okoz

Eddig rendszeresen volt eső, pont ezért nem is voltak ekkora mértékű terméskiesések, vagy csak nagyon ritkán. Ám mára ez is drasztikusan megváltozott. A megszokott csapadékmennyiség több mint fele eltűnt, pótolni pedig nem tudják a legtöbb esetben. Beszédes szám, hogy ma Magyarországon a művelhető területek mintegy 2%-án zajlik mesterséges öntözés. A klímaváltozás viszont csak tovább fogja fokozni a problémákat, hiszen a telek egyre enyhébbek, a tavaszi fagyok gyakoribbak, a nyári szárazsághoz pedig megint csak hozzá kell majd szoknunk.

- fogalmazott a termelő. 

Soha nem látott ütemben romlik a természet állapota: azonnali lépésekre van szükség

Óriási baj lehet, ha nem születik megállapodás az EU-ban, a jövőnk tét.

Van visszaút?

Az elmúlt évek megfigyelései alapján kijelenthető, hogy az időjárásnak és a klímaváltozásnak a mezőgazdasági termelők egyre inkább ki vannak szolgáltatva. A mezőgazdaság az aszály és a hőhullámok ellen a talaj vízvisszatartó képességének javításával, az öntözött területek növelésével védekezhet. Mint említettük, ez sem egyszerű, hiszen jelenleg az öntözött területek nagysága az elmúlt évtizedekben nemhogy növekedett, hanem csökkent. A víz egyre drágább, az országhatárokon belüli vízvisszatartás volumene alacsony, a vízigény pedig sokszor egybeesik a vízhiányos időszakokkal. Pont ezért elengedhetetlen lesz az a jövőben, hogy olyan hazai fajtákat nemesítsenek, amelyek jobban tűrik a szárazságot. Azonban ez is hosszadalmas folyamat, na meg persze nem is egyszerű. 

Ugyanezt lehet elmondani a fagy tekintetében is. Védekezni nem igazán lehet ellene, csak a kertekben és bizonyos fajtáknál, például a szőlőnél, így ebben az esetben is komoly szerep hárulhat a nemesítésre. Ahhoz, hogy valamelyest vissza lehessen fordítani ezeket a kíméletlen folyamatokat, drasztikus változásokra lenne szükség az emberiség életmódjával kapcsolatban, ám koránt sem tűnik úgy, hogy ez a közeljövőben beteljesülne.