Érdemes már az elején leszögezni, hogy létezik eper és létezik szamóca is, ugyanakkor két teljesen más gyümölcsről van szó. Az eper a fán nő, méghozzá az eperfán, az eperfafélék családjába tartozik, és Magyarországon két faja elterjedt, a fehér eperfa (Morus alba) és a fekete eperfa (Morus nigra). Ezzel szemben a szamóca a rózsafélék családjának Fragaria nemzetségébe tartozik, és a föld közelében nő, ostorindákat fejleszt, melyeken indanövények fejlődnek. A földi eper elnevezés tehát tévesen, valószínűleg a szamóca élőhelye miatt is ragadt meg a köznyelvben, azt azonban, hogy ki és miért kezdte el keverni a teljesen más kinézetű eperfával, rejtély.

Eper, másnéven faeper

Az eperfa a nyár derekán hozza a termését, megjelenését tekintve pedig egy 10-15 méteres lombhullató fáról van szó. Régen szinte minden udvaron állt legalább egy eperfa, ma már inkább utak mentén lehet vele találkozni, jellegzetessége, hogy ha elkezdenek potyogni az érett termései, akkor alatta fajtól függően - a fehér eperfánál fehér, a fekete eperfánál pedig feketés - hatalmas színes pacák találhatók.

Szamóca, azaz a köznyelv szerint földieper

A szamóca áprilistól júliusig virágzik, az egyik legkorábban érő gyümölcs. Kis méretű, lágyszárú, évelő bokorról van szó. Tőrózsát fejlesztő növény, amely járulékos gyökérrendszert fejleszt, ezek helyezkednek el sekélyen a talajban. A gyökérzetet a levélzettel egy rövid gyökértörzs köti össze. A szamócát álterméséért termesztik, ezeket a piros bogyókat fogyasztjuk.