Bár van, aki az éghajlatváltozás tényét a mai napig nem veszi komolyan az ítéletidők ellenére sem, pedig a szemünk előtt tűnnek el egyes zöldségek és gyümölcsök, köztük a málna is. Éppen ezért egyes élelmiszerek esetében egyre több importra van szükségünk. Lapunk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács segítségével járt utána annak, hogy milyen nehézségekkel kellett még szembenéznie a termelőknek, mekkora területen termesztenek ma málnát Magyarországon - vagy, hogy egyáltalán beszélhetünk-e még hazai termesztésről -, és annak is, hogy mennyit kell fizetnie annak, aki szeretne egy kicsit csipegetni ebből a finom gyümölcsből.

Ott rohad a magyar gyümölcs a bokrokon: nem kell itthon senkinek

Elképesztően nehéz eladni a ribizlit hazánkban.

Alig beszélhetünk hazai málnatermesztésről

A FruitVebtől megtudtuk, hogy ugyan van itthon málnatermesztés, de elenyésző területen művelik már csak ezt a gyümölcsöt. A 2022-es adatok alapján mindössze 101 ha ültetvényen folyik málnatermesztés, a legtöbb Nógrád, Baranya és Zala megyében található. Az elmúlt években modern jelentős fejlesztést Nagykanizsa térségében hajtottak végre az országban. 

- derült ki a NAK adataiból.

Elképesztő: ki nem találnád, hogyan szüretelik a málnát a britek

Ezek a robotok hamarosan az embert is lepipálják.

A klímaváltozás árnyékában

A Kamara elmondta azt is, hogy a klimatikus változások az elmúlt évek során kedvezőtlenül befolyásolták a termelést. Magyarország korábban a málna termeszthetőségének déli határán helyezkedett el. Érdemes tudni, hogy a málna speciális ökológiai körülményeket, hűvösebb, párásabb, csapadékosabb klímát igényel, emellett nehezen viseli a szélsőségeket, a forró, száraz nyarak és az enyhe telek együttesen pedig különösen nagy gondot okoznak. Az enyhe tél folyamán a rügyek nem kapják meg a szükséges hideghatást, így nem válnak termékennyé, míg a nyári forróság, az alacsony páratartalom és a magas UV-sugárzás következtében a termések "besülnek", az erős sugárzás hatására a növényi részek napégést szenvednek, a hajtásnövekedés is leáll. Az időjárási viszonyok megváltozásával a málna igényeinek szinte már egy termőhely sem tud megfelelni hazánkban. Mindemellett a napjainkban egyre gyakrabban tapasztalható tavaszi fagyok is károsítják az állományokat. 

Az említett viszonyok mellett a versenyképes termesztés igencsak kérdésessé vált, mivel nem érhetők el megfelelő termésátlagok. Ennek megfelelően a termőterület olyan alacsony szintre csökkent, ami már marginális termőalapot jelent. Magyarországot nem lehet Lengyelországhoz és Szerbiához viszonyítani. Bár Lengyelországban a munkaerő költsége hasonlóan alakul, mint hazánkban, klímája a málna számára tökéletesen megfelel, a 20-25 évvel ezelőtti magyarországi klímához hasonló. Tehát azon időszakéhoz, amikor termelésünk rekord magas szinten volt. Elmondható ugyanakkor, hogy bár az utóbbi években Lengyelországban közel 30 ezer hektáron 100-120 ezer tonna málnát termesztettek, termelésük az ipari feldolgozást célozza, a betakarítást géppel végzik, amely nagyban javítja a termelés gazdaságosságát. Frisspiaci étkezési málnát csak 16-17 ezer tonna mennyiségben állítanak elő, mivel ott is egyre nagyobb gondot jelent a munkaerőhiány.

Egyre több magyar gazda mond le erről a gyümölcsről: sorra tűnnek el az ültetvények

Kritikussá vált a munkaerőhiány a magyar kertészeti ágazatban.

- közölte a NAK.

Nem csak az időjárás okoz gondot a termelőknek

A FruitVeB is megerősítette azt, hogy málnatermesztés eredményesen, csak öntözött körülmények között folytatható. Sőt mára ez már a legmodernebb esetekben termesztőközeges, hajtatott termesztés. Ennek ellenére a rendkívül meleg idő, a hőhullámok és a rendkívül erős napsugárzás még ezen kertekben is károkat okoz. A málna a legtöbb bogyós gyümölccsel együtt a kiegyensúlyozott közepesen magas hőmérsékletű klímát kedveli. A nemesítés mára kitermelt olyan fajtákat, amelyeket a melegebb éghajlaton is lehet termelni, de ennek ellenére sem kedvező a túl meleg, száraz, páramentes klíma a termelésnek.

Riasztó jelentés érkezett a Föld élelmiszer-ellátásáról: ennek nem lesz jó vége

Amíg nincs béke Ukrajnában, tovább fognak romlani a világ élelmezési problémái.

A legfontosabb kihívás a málnatermesztők részére a rendkívül magas munkaerőigény, amelyet a kultúra művelése igényel. A málna zöldmunkája, fűzése és a betakarítás jelentős szezonális munkaerőt igényel. Rendkívül magas szedési költségek mellett kell gazdálkodni. Továbbá a mai kor minőségi követelményeinek megfelelő terméket eredményező és alacsony termelési kockázatú termékelőállítás csak védett, fólia alatti termelésben képzelhető el. Így a termelő berendezésbe történő beruházás az ami nagyon jelentős kihívást jelent a termelőnek. Ezek a beruházások kialakítástól függően hektáronként 30-100 millió forintba is kerülhetnek.

Az elkeserítő számok

A FruitVeB lapunknak elmondta, hogy a málna esetében jelentős a passzívumunk, ugyan a KSH adatai alapján 389 tonna málnát exportáltunk 2020-ban, míg exportról gyakorlatilag nem igazán lehet beszélni.

A NAK, mint fogalmazott, az idei aszály miatt még az eddigiekhez képest is sokkal kevesebb málna várható, maximum 300 tonna országosan. Nehezíti a helyzetet, hogy a korábbi években megjelent kártevő, a foltosszárnyú muslica is nagyon kedveli a málnát, komoly károkat okoz idén is. Az ellene való védekezés egyelőre még nem eléggé hatékony. Ehhez ráadásul párosul még a magas kézimunkaerő-költség, amely a betakarításnál jelentkezik. Egy átlagos szedő egy óra alatt egy jó ültetvényben 4 kg málnát tud betakarítani. Az elérhető kilogrammonkénti felvásárlási árat tekintve megállapítható, hogy amennyiben kézi szedéssel kell számolni, a jövedelmezőség erősen megkérdőjeleződik.

A nagy kérdés: mennyit kell fizetnünk egy kiló málnáért?

Mint minden élelmiszer, így a málna fogyasztói ára sem lesz kivétel a drágulás alól. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a fogyasztói árak alakulása és a termelői árak alakulása nem azonos a 2022-es évben. Míg a fogyasztó a legtöbb termék esetében magasabb árakkal találkozik a pultokon, addig a termelők számos termék esetében a tavalyi alatti árakon értékesít. Tehát a fogyasztói árak növekedése nem a termelői árak emelkedése miatt következik be, hanem elsősorban a csomagolás, logisztika, és a kereskedelem költség és jövedelem igénye az ami megdrágítja a termékeket. Elég széles skálán mozog a málna ára jelenleg Magyarországon, de az általánosan elmondható, hogy elég mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki vásárolni szeretne.  Egyes üzletekben 125 grammot mintegy 2500 forintért árulnak, de találhatunk olyat is ahol 100 gramm 1500 forint vagy éppen 1050 forint. Ami biztos, hogy egy kiló málna ezek alapján akár a 15-20 ezer forintot is meghaladhatja. 100 gramm liofilizált málna pedig 4 ezer forintba kerül. A Nagybani Piacon 200 gramm I. osztályú hazai málnáért 2200-2500 forintot kérnek el.

Oda lett a "Szedd magad!"

A FruitVeB megítélése szerint a málna esetében elsősorban a kevés termőterület, azok elhelyezkedése a meghatározó. Egyszerűen kevés terület van a városok közelében. Illetve még "Szed magad!" áron is több ezer forint lenne a málna értéke egy családi szedésre esően, amely más nyári gyümölcsökkel összevetésben így kevésbé teszi vonzóvá a málnát.