Jövő héten ismét együtt a hazai agrárszakma az Agrárszektor konferencián Siófokon!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Nagy István, Áder János, Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Hiába jött egy komolyabb lehűlés az elmúlt héten, a hidegfront nem hozott érdemi változást a szántóföldi növénykultúrák számára. Míg az ország nyugati felében továbbra is elegendő, vagy kicsit talán sok csapadékkal kell is számolni, a Dunától keletre továbbra is komoly gondokat okoz az aszály és a szárazság. A kalászosok betakarítása az ország teljes területén folyamatban van, ám a hozamok csak a legjobb esetben érik el a tavalyi eredményeket, így a gazdák már annak is örülhetnek, ha csupán megközelítik azokat. Az azonban továbbra is óriási kérdés, hogy mi lesz az idei kukoricával, ennek a növénynek a sorsa foglalkoztat most minden növénytermesztőt és állattenyésztőt. Az Agrárszektor ezért ismét megkérdezte a magyar gazdákat arról, hogy mit tapasztaltak az idei év során, és hogy mire számíthatnak, miben bizakodnak a betakarítást illetően.
Somogy megyében a Lagroland Kft. ügyvezető-tulajdonosa, Lassu Béla kérdésünkre elárulta, hogy 900 hektáron gazdálkodnak, őszi búzát, repcét, kukoricát és napraforgót vetnek, a vetésszerkezet 6 évvel ezelőtt eltolódott az őszi kultúrák felé. A szakember elmondta, hogy a repce betakarítását már befejezték, most fogják elkezdeni a búza aratását. Repcéből 3,3 tonna/hektár lett az átlaghozam, Lassu Béla azonban elmondta, a búzánál abban bízik, hogy el fogják érni a 7 tonna/hektáros hozamot. A somogyi vállalkozás tulajdonos-ügyvezetője hozzátette, hogy nekik szerencsére elegendő csapadékban volt részük, bár ez a sok éves átlagnál kevesebb volt, noha nem annyival, mint a keleti országrészben. Lassu Béla szerint az elmúlt száz évben átlagosan 6-700 mm-nyi csapadék esett a térségben az év során, most ennek a felénél vannak, ami időarányosan nem rossz, de azért érzik, hogy kevesebb lett a csapadék. A szakember beszélt arról is, hogy Magyarországon a szántóföldi növénytermesztés nagyon ki van szolgáltatva az időjárásnak, a hőmérsékletnek és a csapadéknak, így kelet-magyarországi gazdálkodók hiába tettek meg mindent, fele annyit tudtak csak termelni, mint egy átlagos évben. Lassu Béla felhívta arra is a figyelmet, hogy mindenki az idei aszályt emlegeti, mint a termést negatívan befolyásoló tényezőt, pedig valójában már tavaly augusztusban nagyon száraz volt a talaj, amikor elő kellett készíteni a talajt az őszi vetésekhez. És ha nem lehet rendesen elvégezni ezeket az előkészítő munkálatokat, az már önmagában hektáranként pár mázsával csökkenti a várható termést.
A Bácsbokodi Aranykalász Zrt. növénytermesztési szakreferense, Gróf Zoltán az Agrárszektornak elmondta, hogy szűk 1000 hektáron termesztenek növényeket, őszi árpát, őszi búzát, kukoricát, silókukoricát és napraforgót, a vetésszerkezet pedig néhány éve stabil. A szakember beszélt arról is, hogy a kalászosoknál már befejezték az aratást, mind az árpa, mind a búza esetében közepes terméseredmények születtek. Az árpa 5,5 tonnát hozott hektáranként, a búza 5 tonnát, miközben egy átlagos évben az árpa inkább 9 tonnás hozamot szokott produkálni hektáronként, a búza pedig 8-at. Most ennek valamivel több, mint a fele lett csak meg, mondta a Bács-Kiskun megyei vállalkozás növénytermesztési szakembere. Gróf Zoltán beszélt arról is, hogy a kukorica- és a napraforgóállományok rendkívüli módon szenvednek a szárazság miatt, ugyanis idén a tavalyi csapadékmennyiségnek a fele se hullott le. A szakember beszélt arról is, hogy a vetést követően még ígéretesek voltak a kukorica- és napraforgótáblák, de most nem tudja, mi lesz velük. Ezen kultúrák kapcsán Gróf Zoltán nem is mert jóslatokba bocsátkozni, mondván, ha a júliusban is folytatódik a csapadékmentes, forró és száraz idő, akkor az a véget jelentheti ezeknél a növényeknél idén.
A Szerencsi Mezőgazdasági Zrt. közel 4000 hektáron folytat szántóföldi növénytermesztést, és őszi árpát, őszi búzát, tavaszi árpát, tritikálét, siló- és szemeskukoricát, valamint rozst és repcét termesztenek, illetve egyéb takarmánynövényeket az állatok számára, tudhattuk meg a vállalat vezérigazgató-helyettesétől, Dr. Szabó Pétertől. A szakember elmondta, hogy zömében állattenyésztő vállalkozás révén a szántóföldi növénytermesztésük leginkább az állatállomány takarmányozására szolgál, megfelelő takarmánybázis kialakítására törekednek, és arra, hogy ne kelljen takarmányt vásárolniuk. A vetésszerkezet is emiatt változott meg az utóbbi időszakban, a kukorica termőterülete nőtt a napraforgó rovására. Dr. Szabó Péter beszélt arról is, hogy az őszi árpa betakarítását befejezték, a többi kalászosé még folyamatban van. Az árpánál elmondható, hogy a termésátlag nem érte el az 5 tonnát hektáronként, a tritikálé a részeredmények alapján kicsivel 5 tonna felett lesz, a repce viszont jobb eredményeket hoz, mint amire számítottak, 3,5-4 tonna/hektáros betakarításra számítanak. Az őszi búzát illetően a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vállalkozás vezérigazgató-helyettese úgy fogalmazott, hogy változóak az eredmények. Ahol napraforgó után vetették, ott érvényesült a negatív előveteményi hatás, és csak 4 tonna körüli hozamok vannak hektáranként, míg a repce után vetett őszi búzánál 6 tonnás eredmények születtek. Dr. Szabó Péter elárulta, hogy a kukoricaállományaik rossz állapotban vannak, a csapadékhiány erősen megviseli ezeket a kultúrákat. Ezeknél a növényeknél erősen kérdéses, mi lesz a terméssel, a szakember szerint itt is meg fognak feleződni a hozamok, de lehet, lesznek olyan táblák is, ahol meddők maradnak a növények. Ez pedig ugyancsak nehéz helyzetbe fogja hozni a vállalkozást, mert ha nem tudnak elegendő takarmányt termelni az állatállomány számára, akkor kénytelenek lesznek vásárolni belőle, ami a jelenlegi árak mellett szinté érzékeny veszteség lesz.
Látható tehát, hogy hiába érkezett meg az elmúlt héten a lehűlés, nem hozott magával számottevő csapadékot, annyit pedig végképp nem, hogy fordulatot idézzen elő a földekben, és kicsit enyhítse az ország keleti felében tapasztalható aszályt. Különösen aggasztó a kukoricaállományok helyzete, sokan már attól is tarthatnak, hogy a tavalyi eredmények felét se fogják elérni az idei számok, már ha egyáltalán lesz betakarítható termés a földeken. A száraz, csapadékhiányos időjárás miatt egyébként már több Békés megyei gazda elkezdte a kukorica silózását. A takarmány csökkenő mennyiségét és gyenge minőségét állattenyésztési ágazat is meg fogja érezni, ahogy arról az Agrárszektor is beszámolt.