Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Meglepő kísérleti eredmények láttak már hazánkban is napvilágot. A betakarítási adatok alapján 200 kg/ha trágya hatásával érhet fel a vetőmag alá, közvetlenül a magágyba juttatott, 20 kilónyi mikrogranulált starter. Persze ehhez az is kell, hogy az összetétele "hiánypótló" legyen az adott talajon.
Miből kell sok?
Sokat olvasunk róla, hogy a foszfor és a cink mennyire fontosak a gyökérképzéshez. Ez így is van. Előbbi az energiát adja az építkezéshez, utóbbi a szintetizáló folyamatok enzimjeinek alkotórésze. Vagyis mindkettőre nagy szüksége van a növénynek a fejlődés kezdeti, lendületes időszakában. Éppen ezért a legtöbb piacon kínált starter magas arányban tartalmazza ezt a két "gyökeresítő" tápelemet. Ha viszont a talajban eleve sok a foszfor, nem biztos, hogy átütő siker koronázza erőfeszítéseinket.
Van még egy probléma. Sajnos nagyon nehéz mindkét elemből egyszerre sokat adni a növénynek. Ugyanis minél több a rendelkezésre álló foszfor, annál nehezebben szívódik fel a cink. A két elem antagonistája egymásnak. Ezért nagy általánosságban igaz, hogy ha emelt foszfortartalmú startert választunk, ahol a tápelem részaránya meghaladja a 30 tömegszázalékot, abban a cinknek is át kell lépnie az egy tömegszázaléknyi mennyiséget, különben nem hasznosul. Ez tényleg fontos, ugyanis Magyarország talajai jellemzően cinkhiányosak. Vagyis a magas foszfortartalmú starternek jobbára csak magas cinktartalommal együtt van értelme.
Extrém helyzetek
Az a furcsa helyzet is előállhat, hogy a talajvizsgálati eredmény alapján sok a foszfor a földben, mégis kell a foszforpótlás. Ennek oka lehet az, hogy a humusztartalom magas, amelyen megkötődik foszfát. Ilyenkor tápelemhiány alakulhat ki a növényben, és lilulni kezd a kukorica levele. Fázósan elkékül akkor is, ha hideg a talaj, ami szintén gátolja a foszfor felvételét. Jó adottságú "kukoricás" földeken, ahol nagy termőképességű hibrideket vetnek el idejekorán, bizony könnyen megesik, hogy fellép ez a jelenség. Ugyanitt az sem ritka, hogy a műtrágyahasználat miatt a kelleténél kissé savanyúbb a termőközeg - és ez is fékezi a foszfor felvételét.
Vagyis éppen a legjobb földeken van rá nagy esély, hogy egy magas foszfortartalmú starterrel sokat tudunk segíteni ezeken a deficiteken, és látványos eredményt érhetünk el.
Mi a lényeg?
- Magas foszfortartalmú startert ott kell alkalmazni, ahol kevés a foszfor, nagyon kevés vagy nagyon sok a szerves anyag, esetleg pH 6-nál savanyúbb a talaj.
- Magas cinktartalmú startert ott érdemes alkalmazni, ahol kimutatott cinkhiány van, pH 6 feletti kémhatású a talaj, vagy sok a felvehető foszfor.
- A kettőt együtt nagy adagban semleges vagy enyhén lúgos, közepes humusztartalmú földeken célszerű adagolni.
Legközelebb mutatunk pár példát a starterek összetételére. Ezek az adott helyzetben mind remekül érvényesülhetnek - most már tudjuk is, mikor.