Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Változna az aszály definíciója egy törvénymódosítási javaslat szerint, amelyet a kormány nyújtott be az Országgyűléshez. A jogszabályi korrekció célja, hogy a kártérítési lehetőség kiterjedjen a nyári hőség miatti aszálykárokra is.
Ha felkészülten akar nekivágni a 2017-es agárévnek, ha első kézből, a hazai agrárszektor meghatározó szakembereitől, véleményformálóitól, vállalatvezetőitől és döntéshozóitól szeretne választ kapni a hazai mezőgazdaságot érintő legfontosabb és legaktuálisabb kérdésekre, jöjjön el az Agrárium 2017 Konferenciára, ahol az elsőrangú szakmai program mellett a kiváló kapcsolatépítési lehetőségeké a főszerep.
A hatályos aszálydefiníció szerint a termelők kizárólag a csapadékadatok alapján hivatkozhatnak aszálykárokra, illetve kaphatnak kárenyhítő juttatást. Ma az a természeti esemény minősül aszálynak, amikor az adott növény vegetációs időszakában harminc egymást követő napon a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el.
A jelenleg hatályos definíció nem kezeli azokat a hőségnapokat, amikor több csapadék esik le tíz milliméternél, a gazdák mégis súlyos aszálykárokat szenvednek el, mert a hőmérséklet huzamosabb ideig magas tartományban van - indokolja a törvénymódosítást a Földművelésügyi Minisztérium. Ezért a definíciót úgy változtatnák meg, hogy a termelők akkor is jogosultak lennének aszálykár-enyhítő juttatásra, ha 30 egymást követő napon belül legfeljebb 25 milliméter csapadék hullik és a mért hőmérsékleti maximumok legalább 15 napon meghaladják a 31 C fokot.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) becslései szerint az elmúlt években körülbelül másfélszeresére nőtt volna az aszálykáros települések száma, ha a most javasolt módosítás hatályban lett volna. Az új szabályozás alkalmazásához ugyanakkor szükség van az Európai Bizottság (EB) hozzájárulására és az OMSZ informatikai fejlesztésére is. A kormány a módosítási szándékot 2016 augusztusában bejelentette az EB-nek, és a módosítás gyakorlati alkalmazását a 2017-es kárenyhítési évtől tartja reálisnak, ha a törvénymódosítási javaslatot elfogadja a parlament.
