Ne kergessük vissza a magyarokat cselédnek

A beszélgetés egy közönségszavazással indult, ahol arra kerestük a választ, hogy a résztvevők véleménye szerint melyik kormány alatt volt a legsikeresebb a magyar mezőgazdaság. A legtöbben (33%) egyik kormány alatt sem láttak átütő sikert, míg a második legtöbb szavazatot (27%) a 2002-2009 közötti időszak kapta.

Az első körkérdés arra vonatkozott, hogy a miniszterek hogyan látják a magyar mezőgazdaság jelenlegi helyzetét. Gergátz Elemér, az Antall-kormány agrárminisztere szerint minden időszaknak megvan a maga gondja, de bizakodóan néz a jövő elé. Úgy véli, újra növekedni fog az agrárium jelentősége, már csak azért is, mert "Magyarország agrárszektora túlélésre van teremtve". Gráf József, az első és második Gyurcsány-kormány agrárminisztere szerint a világban óriási népességnövekedés várható, a termőföldterület csökkenésével karöltve, erre válaszul a hatékonyságot kellene növelnünk. Ezzel szemben, úgy véli, itthon sajnos nem előre haladunk: csökkentjük a hatékonyságot, csökkentjük a költségeket és nem oda csoportosítjuk a támogatásokat, ahova kellene. Németh Imre, a Medgyessy-kormány és első Gyurcsány-kormány agrárminisztere elmondta, hogy a rendszerváltáskor nem hitte volna, hogy "25 év múlva ideológiai átszervezés fog zajlani szakmai építkezés helyett". Nem érti, hogy "egy családi vállalkozó miért elsőrendű állampolgár" a jelenlegi rendszerben. A jövőre vonatkozóan úgy véli, drasztikus változások fognak bekövetkezni a támogatási rendszerekben.

Torgyán József, az első Orbán-kormány agrárminisztere a tőle megszokott részletességgel fejtette ki véleményét. Elmondta, hogy elégedett a statisztikákkal, ugyanakkor nagy kár, hogy a valóságban az azokban látottakból semmit sem észlel vidékjárásai során. Utalt arra, hogy a miniszterelnök szerint Magyarország agrárország - ebben az esetben azt kérdezi, "miként lehet az, hogy nincs Földművelésügyi Minisztérium". Vélhetően a Vidékfejlesztési Minisztériumra gondolt, mivel később elmondta, hogy véleménye szerint azt vissza kell állítani. Torgyán szerint az agrárgazdaság irányítása elvonatkoztathatatlan a szegénység kezelésétől. A konferencia ezt megelőző beszélgetéseit hallgatva legalább 20 pontot írt magában össze jövőre vonatkozó javaslatokból az ex-miniszter, ezek jelentős részét ismertette. Úgy véli, hogy az agráriumban minden fillér sokszorosan megtérül és "nem kellene félteni a magyar gazdákat a támogatástól". 

A következő körben a többi jelenlévő agrárminiszter reflektálhatott Torgyán új javaslataira. A legtöbben egyetértettek azzal, hogy a vidékfejlesztésnek kapcsolódnia kell - minisztériumi szinten is - az agárpolitikához. Gergátz Elemér szerint "a minisztériumhoz a környezetvédelmet is hozzá kell csapni", ezen kívül kiemelte annak fontosságát, hogy "vigyázzunk az agrár oktatásra". Gráf József is egyetért a minisztériumi rendszer átszervezésével, hiszen már politikusként is azt mondta, hogy "ahova miniszternek hívnak, ott nem maradok portás".

Szerettük volna tudni, hogy az ex-miniszterek mit módosítanak a jelenlegi földtörvényen. Többen humoros kijelentésekkel foglalták össze véleményüket. Torgyán József szerint "nincs jó törvény, csak jó állampolgárok vannak" és a földtörvénynek számos jó eleme van, Gergátz Elemér pedig elmondta, hogy "aki a törvényeket tiszteli és a parizert szereti, az ne akarja megtudni, hogy azok hogyan készülnek". Gergátz egyébként a földtörvény számos részével egyetért, de szeretné, hogy "a földek kerüljenek vissza magyar tulajdonba". Gráf József bírálta a törvényt, úgy véli, ilyen típusú földelvétel vagy földkorlátozás sehol nem történt, ahol a rendszerváltás után végbement a privatizáció. Németh Imre is hasonló véleményen van, szerinte a törvény "indokolatlan mértékben korlátozza a földtulajdonosok jogait", a most lefektetett alapelvek pedig "nem európaiak és nem tarthatók".

Az ex-miniszterek kerekasztal-beszélgetésén megkérdeztük természetesen azt is, hogy ha a résztvevők újra agrárminiszterek lennének, mit tartanának meg, illetve mit vetnének el a jelenlegi agrárpolitikából. Gergátz Elemér reméli, hogy nem kell ezzel foglalkoznia, a "mennyivel jobb vadásznak lenni, mint nyúlnak" hasonlattal érzékeltetni, hogy nem szívesen ülne vissza a minisztérium élére. Gráf József szerint "csökkenő támogatásokkal bővülő agrártámogatást kell megvalósítani". Németh Imre emlékeztetett, hogy "az európai uniós támogatások határozzák meg a további létfeltételeket". A jelenlegi agrárpolitikából két pozitívumot emelt ki: az élelmiszerbiztonság javulását, a NÉBIH tevékenységét, illetve a rövid ellátási láncok és a helyi piacok fejlesztését.

Torgyán József válaszában elmondta, hogy az EU a kis- és közepes gazdaságokat erősíti, ezt tudomásul kell venni. Az ország lakosai szerinte az agráriumból két módon tudnak megélni: gazdaként és gazdasági cselédként - nem szeretné, hogy "visszakergessük a magyarokat cselédnek". Rendkívül károsnak látja. hogy ipari vállalkozók kezébe kerülnek hatalmas földterületek. Javasolja a földbérleti pályáztatások hatályon kívül helyezését, szerinte olyan feltételeket kellene állítani, amely szerint csak azok a gazdák vehetnek részt a pályázatokban, akik "legalább 5 éve saját személyükben részt vesznek a gazdálkodásban".

Azt is megkérdeztük a jelen lévő miniszterektől, hogy jelenleg mivel foglalkoznak. Gergátz Elemér nyugdíjas, az általa létrehozott kutatóintézetben ügyvezetőként dolgozik. Gráf József szintén nyugdíjas, aki "bepótol mindent, amit annak idején nem tudott", bár a vadászat nem fért rá a bakancslistájára. Németh Imre projektfejlesztéssel foglalkozik, mivel "viszik előle a nyugdíjkorhatárt, mint a nyulat a kutyák elől". Torgyán József néhány évig ügyvédi gyakorlatot folytatott, majd "amikor elég pénzt keresett, rátért a könyvírásra", valamint különböző meghívásoknak tesz eleget. Elmondta, hogy következő, "Száll a turul fészkére" című könyvével várhatóan "sokak fészkébe fog piszkítani". Torgyán József úgy gondolja, "ráér nyugdíjas életet élni 100 éves kora után".