Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A GMO lesz a jövő agrártechnológiája vagy a mentességben rejlik nagyobb üzleti potenciál? - tette fel a kérdést a Szent István Egyetem berkeiben működő Deák Tibor Szakkollégium. Maga Európa is bizonytalan a kérdés megítélésében. A legújabb génszerkesztési eljárások ugyanis már kizárják a fajidegen gének alkalmazását, és mutagenezisre sem "kényszerítik" az adott DNS-t. A kívánt szakaszok elcsendesítésével, aktiválásával vagy fajon belüli cseréjével érik el a megfelelő fehérjék, enzimek működésbe lépését, és ezzel az óhajtott tulajdonság megjelenését.
Bár tavaly az Európai Unió Legfelsőbb Bírósága a GMO-k közé sorolta az új genomszerkesztési eljárások termékeit, a döntés helyességét azóta olyan fontos személyek is kétségbe vonták, mint Phil Hogan európai agrárbiztos.
A szakkollégium vendége volt Dr. Mézes Miklós, a SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának Takarmányozástani Tanszékének vezetője, aki rámutatott, egyes élelmiszer- és takarmánynövények genetikai tulajdonságait ily módon már számos esetben módosították sikeresen. A szója olajtartalmának zsírsavösszetétele például úgy változtatható meg, hogy abban egyrészt megemelkedjen az olaj oxidatív stabilitását növelő olajsav-tartalom, másrészt megjelenjen benne az ún. sztearidonsav, amelynek fontos humánegészség-védelmi szerepe lehet. Ezek a növények és a belőlük készített termékek már jelen vannak a mindennapi kereskedelmi forgalomban, forgalmazásuk a világ számos országában engedélyezett.
Az élelmiszer- és takarmánynövények genetikai módosításának számos célja lehet. Ezek közül kiemelten fontos a rovarkártevőkkel és penészgomba-fertőzésekkel szembeni ellenállás kialakítása, melyek esetében közvetett pozitív hatásként a mikotoxin-szennyezettség csökkenése is kimutatható. Emellett a növényeken olyan célzott genetikai módosításokat is lehet végezni, melyekkel növelhető az élettani szempontból fontos táplálóanyagok mennyisége, ezáltal javítható az élelmiszerek minősége is.
Ám az európai fogyasztók hozzáállása meglehetősen elutasító a génmódosított szervezetekkel szemben. Ezt bizonyítja többek között az a 2010-ben megjelent Eurobarometer-jelentés is, mely szerint
Hazánk stratégiai kérdésként kezeli a géntechnológiával módosított növényekkel kapcsolatos tevékenységek szabályozását, és a magyar mezőgazdaság GMO-mentes státuszának megőrzését, aminek egyik oka, hogy legfőbb piacunk, Németország is elutasítja a GMO-kat.
Alaptörvényünk ugyan kizárja a génmódosított növények köztermesztésben való alkalmazását, de Éder Tamás, a Bonafarm Csoport PR és vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója rámutatott:
többek között azért, hogy tisztázhassuk a legújabb génszerkesztéses megoldások valódi kockázatait. Az új tudományos ismeretek a humánegészség és az állati termékek előállításának gazdaságossága szempontjából is jelentősek lehetnek. A konferencián elhangzottak alapján ugyanakkor vitathatatlan a GMO-mentes termékek iránti piaci kereslet is, így egyelőre nehéz előrejelezni, hogy milyen irányt vesz a jövőben a gazdaság - hangzott el a konferencián. Hozzátesszük: éppen ezért kell minden eshetőségre felkészülni.