Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Március közepétől a vírus miatti gazdasági válsághelyzetben gyakorlatilag leállt a szállodákat és vendéglátóhelyeket magába foglaló HORECA-piac, és ez a minőségi borok értékesítésében jelentős visszaesést okozott, nyilatkozta a növekedés.hu-nak Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke. A forgalomcsökkenésről egyelőre nem készültek ágazati szintű felmérések, de a HNT elnöke szerint az eladások a minőségi borokat előállító borászatoknál rövid idő alatt akár 60-80%-kal is leépülhettek.
Egyes pincészetek a HORECA-szektor, illetve a borturizmus kiesését úgy igyekeztek kompenzálni, hogy felfuttatták online értékesítéseiket. E megoldás azonban csak azoknál a vállalkozásoknál hozhatott eredményt, amelyek eddig is foglalkoztak internetes eladásokkal, nem pedig most próbálták beindítani az ilyen típusú borforgalmazási tevékenységet.
Erre senki sem számított: nagyot fordult a világ a magyar borászatokkal
A HORECA-piac hirtelen leállása a minőségi boroknál azért okozhatott jelentős visszaesést, mert e termékek továbbra is luxuscikkeknek számítanak. Fogyasztásuk nagy része az éttermekre és a szállodákra koncentrálódik, így a kieső forgalmat a kiskereskedelmi élelmiszerüzletek nem tudták helyettesíteni, illetve pótolni.
Más a helyzet az olcsó - 500-700 forintos literenkénti vagy palackonkénti árfekvésű - boroknál, amelyeket a fogyasztók jellemzően élelmiszerüzletekben, diszkontokban vagy borkimérésekben vásárolnak meg. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az olcsó asztali borok, illetve a lédig kiszerelésű, azaz a kannás- és a folyóborok forgalma nem csökkent, sőt a lakossági készletezési és pánikvásárlások hatására márciusban érzékelhető mértékben növekedett is.
- mondta Légli Ottó.
A munkálatok most a 2020-as szőlő- és bortermés érdekében folynak az ültetvényeken, de az ágazatban bizonytalanságot okoz, hogy az idei borok jelentős részéből csak két-három év múlva lesznek értékesíthető termékek, miközben egyelőre nem látszik, hogy a válság után miként rendeződhet majd vissza a piac. A borágazati szereplőknek nem kedvez, hogy a hazai, illetve az európai borok iránti kereslet a mostani járványhelyzettől függetlenül is visszaszorulóban van.
Ez a fokozatos trend a borszektort évek, sőt évtizedek óta jellemzi, és például a szintén tradicionális bortermelőnek számító Franciaországban ahhoz vezetett, hogy az egy főre eső évenkénti átlagfogyasztás az 1970-es években mért 120 literről mára 70-re csökkent. Hasonló folyamatot tükröznek a magyar statisztikák is, amelyek azt mutatják, hogy a fejenkénti éves hazai borvásárlások mennyisége jóval 30 liter alá, 23-25 literre esett.
A koronavírus miatti mostani válsághelyzetet Légli Ottó szerint a borágazatban is enyhíti, hogy a foglalkoztatási, illetve adó- és járulékkedvezményeket a szőlőtermelőkre és a borászatokra is kiterjeszttette a kormány, miközben kedvezőbbé vált a hitelkörnyezet is. Erre pedig nagy szüksége volt a borászoknak és a szőlőtermelőknek.
Új agrárgazdasági intézkedések a koronavírus miatt: itt a legfontosabb részletek
Szintén könnyítést jelent, hogy az Agrárminisztérium lehetővé tette a Vidékfejlesztési Programban támogatott, folyamatban lévő beruházások átütemezését, a Magyar Államkincstár pedig több jogcímnél - így például az úgynevezett agrár-környezetgazdálkodási támogatásoknál - is felgyorsította a kifizetéseket. Emellett az agrártárcához tartozó Agrármarketing Centrum (AMC) és a HNT szervezésében nemrég elindult a "Palackposta 2020" elnevezésű borpromóciós kampány is, amely az online borrendeléseket népszerűsíti a fogyasztók körében.
Itt a magyar borászatok válasza a koronavírus-járványra
A HNT ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy a borágazat stabilizálásához további intézkedésekre is szükség lenne. Így például a palackos és a folyóborok importját egyaránt korlátozni kellene, a meglévő hazai kínálat csökkentése érdekében pedig úgynevezett krízislepárlási támogatást is be kellene vezetni. Ezen kívül legalább 18%-ra kellene csökkenteni a borértékesítések 27%-os áfakulcsát, illetve a vállalkozások borbeszerzéseinél el kellene törölni a reprezentációs költségekre kivetett 15%-os személyi jövedelemadót és a 17,5%-os szociális hozzájárulási adót is.
- tette hozzá Légli Ottó.
A HNT elnöke szerint az is jelentős fogyasztásösztönző lépés lenne, ha Magyarországon megszűnne a gépjárművezetők alkoholfogyasztásával szembeni "zéró tolerancia", amelynek eltörlését a HNT szintén régóta javasolja, de a mostani gazdasági krízis elmúltával különösen fontos keresletnövelő tényezőnek tartaná.
A "zéró toleranciával" mára számos európai ország felhagyott, és az autósofőrök számára nulla helyett általában 0,4-0,6 ezrelékes maximális véralkohol szinteket enged meg.
Ha a magyar szabályozás is enyhébb lenne, Légli Ottó szerint lehetővé válna, hogy az éttermi ebédekhez vagy vacsorákhoz egy pohár bort a gépjárművezetők is elfogyaszthassanak. Így a vendéglátóhelyekre szervezett, autózást igénylő családi vagy baráti összejöveteleken az étel- és italfogyasztással a sofőrök is teljes értékű gasztronómiai élményt szerezhetnének.
