Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a rendelkezésre álló információk alapján március 16-án, majd 20-án is szakmai elemzést készített a koronavírus agrárgazdaságra gyakorolt várható hatásairól, kockázatairól, és az összefoglalóban megoldási javaslatokat is felvet. Mely ágazatokat, illetve szektorokat érintheti a legsúlyosabban a koronavírus? Melyek működésében és megélhetésében okozhat jelentős károkat?
Jellemzően azon szektorok megélhetésében okoz jelentős károkat a koronavírus, amelyeknél a csúcsidőszak a vírus várható lefolyásának időszakára esik, ezekben az esetekben ugyanis a koronavírus terjedése már mindenképpen negatívan érinti az idei üzleti év eredményét. A legjellemzőbb termékkörök között van a bárányhús piaca, hiszen ez az ágazat éppen a jelenlegi időszakban bonyolítaná le a legtöbb eladását, az export pedig általában a húsvéti időszakban csúcsosodik. A járvány emellett súlyosan érintheti még a kertészeti termékek ágazatát is, különös tekintettel a szezonális virágokat termesztő kertészetekre. A vírus jelenléte várhatóan a tavaszi kerti munkák megkezdését is valamelyest hátráltatni fogja. A növényházi zöldséghajtatás és gombatermesztés is komolyan megérezheti a koronavírust, ezeknél a termékeknél ugyanis a tavaszi időszak bevételei alapozzák meg a gazdaságos működést A nyerstej esetén az olasz tejfeldolgozók leállásával az egész Európai Unióból odaszállított évi közel 4 milliárd liternyi nyerstej nagy része a spotpiacon jelenne meg, ami drasztikus piaci összeomlást idézhet elő. Azt érdemes leszögezni, hogy ezen ágazatok száma a járvány időtartamának függvényében folyamatosan bővülhet.
Milyen megoldási javaslatokat dolgozott ki a kamara az egyes szektorokra nézve?
Az elemzéseink - amelyekbe rendre beépítjük tagjaink aktuális jelzéseit is - elkészítése során a NAK az orvosolandó problémákat három kategóriába sorolta azok súlyossága alapján.
amit a Kormány igyekszik megfelelően működtetni a jelenlegi helyzetben is, hiszen ez befolyásolja az érintettek likviditását és üzemi működését is. Egyes szektorok működésében, ahogy említettem, a koronavírus jelentős károkat okoz, ezért az ő esetükben szükség lesz a jövedelemkiesés miatt támogatásokra. A javaslatok harmadik csoportja a koronavírus által okozott gazdasági turbulencia kiegyenlítésére törekszik. Ezen intézkedések célja az, hogy a vírus terjedésének megszűnését követően a szokásos üzletmenet viszonylag könnyen helyreállhasson. A kamara a javaslatai egy részét a szektor egészére, míg másik részét az egyes ágazatok specialitásaira tekintettel fogalmazta meg.
A kamara konkrétan milyen intézkedéseket tervez, ezek csak javaslatok, amelyek az elemzésben találhatók, vagy terveznek egyeztetni a kormánnyal, illetve az agrártárcával?
A NAK együttműködik az Agrárminisztériummal (AM), és rendszeresen egyeztet a felmerülő és várható problémákról, valamint a megoldási javaslatokról, ennek eredményeként
Emellett a Kamara a maga részéről is megtette a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a dolgozói és tagjai egészségét biztosítsa, úgy, hogy közben az ügyek ellátása is megoldott legyen.
Hosszú távon milyen hatással lehet az egyes ágazatokra/szektorokra a koronavírus?
A koronavírus egy eddig nem ismert helyzetbe állítja a piacot, hiszen sok esetben a vírus terjedésének hatásai megjósolhatatlanok. Azonban amennyiben a negatív hatások hosszabb időszakra lesznek hatással, úgy azok az őszi munkák megkezdésére is rányomhatják a bélyegüket. Emiatt is mindenképpen fontos cél, hogy a vírus terjedése mielőbb megállítható legyen.
Érintheti-e azokat az ágazatokat jobban a koronavírus-járvány, amelyek amúgy is küzdöttek gondokkal, például a sertéságazat, amelyben már jó ideje érezhetők az afrikai sertéspestis (ASP) hatásai?
Az állattenyésztés esetében a koronavírus-fertőzés időszaka mindenképpen fokozottabb figyelmet igényel a gazdálkodóktól annak érdekében, hogy el lehessen kerülni az állategészségügyi járványokat. Az afrikai sertéspestis ugyanúgy világjárvány, mint a koronavírus, függetlenül attól, hogy az emberre nem veszélyes. A betegség távol-keleti terjedése, és ehhez kapcsolódóan Kína importigényének növekedése miatt világszinten drasztikusan nőttek az árak, így Magyarországon is. A magas sertésalapanyag-ár és a kiskereskedelem felé korlátozott átadásiár-emelési képesség miatt a húsipart kedvezőtlenül érinti a koronavírus miatt kialakult bizonytalanság. Az elmúlt majdnem egy évben komoly nyomás van a feldolgozó cégeken, mivel a felvásárlási árak rendkívüli mértékű és gyors növekedését az utóbbi hónapokban nagyon lassan tudták és csak részben érvényesíteni az átadási árakban. Mindenki tapasztalhatta, hogy a húsok ára megnőtt a kiskereskedelemben, de ha összevetjük más élelmiszerekkel, például a sajtokkal, megállapítható, hogy a hús ára hosszú évekig nem követte más élelmiszerek árváltozásait. Azt is érdemes megjegyezni, hogy az ASP vadállományban való megjelenése miatt két éve Magyarország elvesztette legjobb, távol-keleti piacait, ezt a mennyiséget az EU piacán igyekeztünk elhelyezni, ráadásul az egyik ilyen éppen Olaszország.
Milyen hatással lesz a húsvéti bárányexportra a koronavírus, a hazai termelőkön hogyan lehet segíteni? Biztosított lesz a húsvéti tojásellátás?
A hazai juhágazatra jellemző három fő értékesítési időszak − a húsvét, ferragosto és karácsony − közül az egyik legjelentősebb értékesítési periódus a húsvét, mely a keresztény ünnepi időszakon kívül az április közepe táján kezdődő iszlám ünnepi időszakot és az ortodox húsvét idejét is magába foglalja. Tény, hogy bár csökkenő mértékben, de a vezérterméknek továbbra is az olasz piacon értékesített úgynevezett "kissúlyú bárány" számít, ezért az Olaszország irányába történő szállítások korlátozása jelentősen befolyásolhatja a húsvéti időszak magyar bárányexportját. A húsvétibárány-export mintegy 150 ezer állatot érint, ráadásul az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy a húsvéti értékesítési időszakot követően is még nagyobb mennyiségű élőállat hagyta el hazánkat.
Hangsúlyozandó, hogy mind a NAK, mind pedig a meghatározó állattenyésztési ágazati szereplők - így a kiskérődző ágazati szereplők is - egymással szoros együttműködésben jelenleg is azon dolgoznak, hogy a koronavírus terjedésének teljes agrárgazdaságra, és ezen belül az egyes ágazatokra gyakorolt várható hatásainak, kockázatainak gyors felmérését elvégezzék, és az esetleges kedvezőtlen hatások mérséklésére irányuló megoldási javaslatokat a lehető legrövidebb időn belül a döntéshozók elé terjesszék. Emellett bizakodásra ad okot, hogy a járványügyi veszélyhelyzet elhárítását segítő Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs az áruszállítást végző járművezetők ismételt munkába állásának lehetőségét megvizsgálta, és − számos korlátozó rendelkezés szigorú betartása mellett − az élőállat, valamint az élelmiszer-szállítás folyamatos végzésére lehetőséget biztosít.
A hazai baromfiszektor szereplői is mindent megtesznek annak érdekében, hogy az ágazat termékeiből zökkenőmentes legyen az ellátás a hazai élelmiszerüzletekben. A vállalkozások folyamatosan termelnek, és a hazai igények kielégítéséhez rendelkezésre áll a szükséges árualap, és ez igaz a tojásellátásra is, így biztosan lesz elegendő tojás a húsvéti ünnepekre.
Mennyire biztosított jelenleg az élelmiszerellátás Magyarországon, van ok az élelmiszer-felvásárlási pánikra?
Mindenkit megnyugatok: van és lesz elegendő élelmiszer Magyarországon. Az utóbbi hetekben a "pánikvásárlások" miatt több üzletben volt tapasztalható időszakos hiány tartós élelmiszerekből, lisztből, ez azonban minden esetben csak az átmeneti áruhiány miatt történt. Az élelmiszerek folyamatos ellátása továbbra is biztosított, a kereskedelmi láncok pedig rendelkeznek megfelelő tartalékokkal, így a készletfelhalmozás nem indokolt. Az élelmiszer-felhalmozás visszaszorítása érdekében a NAK egy kampányt indított "Ne spájzolj!" címmel.
A jelenség kisebb késéssel, de megjelent más területeken is, az élelmiszer felvásárlási láz például a takarmánypiacra is begyűrűzött. Itt is el kell mondani azonban, hogy a takarmány felhalmozás, spájzolás nem célravezető és ezt megelőzendő, a cégek többsége korlátozást vezetett be az indokolatlan többlet megrendelésekkel szemben, a felhalmozás elkerülése érdekében.
Az elmúlt hét bebizonyította ágazatunk stratégiai jelentőségét, értékét, amit a városiasodó jóléti társadalom mostanra nagyrészt elfelejtett: meg kell becsülnünk az élelmiszert, és tisztelnünk az azt előállító termelőket.
Április elején indul az idei egységes kérelmek beadási időszaka. Hogyan tud most a kamara közreműködni a beadásban, amikor a falugazdászoknál is rendkívüli ügyfélfogadási rendet vezettek be?
Tavaly több mint 115 000 kérelmet nyújtott be a Nemzeti Agrárgazdasági Kamra, ami az összes kérelem kétharmada volt. Természetesen idén is az a cél, hogy mindenki kérelmét benyújtsuk, aki falugazdász segítségével kívánja beadni azt, ugyanakkor az aktuális járványügyi helyzet, illetve kormányzati intézkedések befolyásolhatják majd mindezt. A rendkívüli ügyfélfogadási rend célja ebben a kritikus időszakban a gazdálkodók egészségének védelme mellett éppen a falugazdász-hálózat kapacitásainak védelme is. Jelenleg - április 6-ig - a falugazdászok fele dolgozik, a másik fele pedig váltásban van, ez más nagy cégnél is bevett biztonsági eljárás, amely a folyamatos üzemelés fenntartását célozza.