Nagy István az állattartó telepek fejlesztését szolgáló pályázat támogatói okiratainak átadásán hangsúlyozta: a gazdák, élelmiszertermelők, agrárvállalkozók fáradhatatlanul, folyamatosan gondoskodtak arról, hogy minden magyar család asztalára egészséges, természetes, tápanyagokban gazdag élelmiszer kerüljön. Ez az a helytállás, amely a magyar agráriumot és élelmiszeripart stratégiai ágazattá emelte, ez az az ágazat, amelynek termelése nem csökkent, hanem nőtt a járvány alatt, az élelmiszeripar termelési értéke 2020-ban 8%-kal bővült az előző évihez képest - közölte az agrárminiszter.

Nagy István kiemelte, hogy a gazdák, agrárvállalkozók és élelmiszertermelők munkája felbecsülhetetlen, nélkülözhetetlen, ezért a minisztérium az elmúlt időszakban mindent megtett vállalkozásaik stabil működésének biztosításáért, hozzájárulva a versenyképességük növeléséhez. Ahogy a tárcavezető fogalmazott, a nagy érdeklődésre tekintettel 280 milliárd forinttal emelkedett a 2020 végén kiírt pályázati felhívások keretösszege, így a következő hónapokban 600 milliárd forint értékben írnak ki új beruházási pályázatokat, köztük egy újabb, az állattartó telepek kisebb léptékű fejlesztésére irányulót is.

A miniszter kijelentette, hogy "szilárd elhatározásuk", hogy a vállalkozók a legkisebbektől a legnagyobbakig és függetlenül attól, hogy a legkisebb településen, vagy megyei jogú városban élnek, nyertesei legyenek a vidékfejlesztési programnak. A program minden egyes támogatása olyan életfeltételt, infrastrukturális fejlesztést hoz, olyan munkahelyeket, megélhetést teremt, és a helyi gazdaság olyan mértékű növekedését jelenti, hogy a fiatalok úgy dönthetnek: érdemes vidéken maradni - hangoztatta Nagy István, hozzátéve, hogy ez egy olyan érték a kormány döntéseiben, amelyre mindannyian büszkék lehetünk.

Az agrárminiszter az állattartó telepekről azt mondta, az ágazat versenyképességének megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy azok minden tekintetben megfeleljenek az európai uniós előírásoknak és magas technológiai színvonalat képviseljenek. A célzott támogatásoknak köszönhetően nőtt az állattartó telepek fejlesztésére irányuló beruházási kedv, ezért a pályázati forrás 50 milliárd forintos keretösszegét 260 milliárd forintra növelték. Nagy István azt is jelezte, hogy Baranyában 48 pályázatra 30,7 milliárd forint támogatást ítéltek meg.

Az eseményen kiosztott sajtóanyagban szerepelt továbbá az is, hogy országosan eddig 466 pályázat kapott pozitív elbírálást, az elnyert támogatás 197 milliárd forint. A marhatartásban a pályázatok révén 40 ezer férőhely létesítésére és korszerűsítésére van mód, továbbá 400 ezer négyzetméter istálló és egyéb építmény újulhat meg.

Hargitai János, a térség országgyűlési képviselője az Országgyűlés Költségvetési bizottságának alelnöke szerint "történelmi lehetőségek előtt állunk, eddig soha nem látott források jutnak a magyar vidéknek". A képviselő választókörzetét, Mohácsot és környékét az agrárvilág centrumaként jellemezte. Azt mondta, Kelet-Baranya a mezőgazdaság szempontjából őrzi régi privilégiumait és az itteni beruházásokat az állam is fontosnak tartja. Példaként említette az autópálya-építéseket a tervezett mohácsi gazdasági kikötőt és Duna-hidat.

Csoboth Tamás, Somberek polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1500 lakosú településen a mezőgazdaságnak gazdag múltja van, ez kellő alapot ad a gazdálkodók eredményes tevékenységéhez.
A községben gazdakörök működnek, a gazdák aktívak, a termelői összefogás a határon túlra is kiterjed, Somberek évek óta a Magyarok kenyere program egyik fő baranyai búzagyűjtő helyszíne - jegyezte meg a polgármester.