Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) néhány hónapja online felmérést végzett a kamarai tagok körében, hogy muníciót szerezzen az őstermelés adózási és járulékfizetési szabályainak átalakításához. Rendkívül aktuális és izgalmas téma ez ma a mezőgazdasági vállalkozások körében, ezért is kapott külön szekciót az idei Agrárszektor konferencián. A beszélgetést Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyette moderálta, résztvevői voltak:

• Cseh Tibor András, szakmai titkár, MAGOSZ
• Cseszlai István, stratégiai igazgató, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
• Farkas Gábor, igazgató, PwC Magyarország
• Juhász Anikó, helyettes államtitkár, Agrárminisztérium
  

A beszélgetés résztvevói jobbról balra

Cseszlai István, a NAK stratégiai igazgatója az adórendszer átalakítását célzó kamarai javaslatokat ismertette, amelyek jelenleg a pénzügymninisztériumi egyeztetés fázisában vannak. Az elképzelés szerint elsősorban az őstermelői tevékenység eredeti formáját erősítenék, hogy az otthoni, háztáji gazdálkodásban megtermelt árukat minél egyszerűbben adhassák el a termelők, és csak az vegye igénybe az ezzel járó adómentességet, akit valóban meg is illet.

Új vállalkozási formaként létrejönne a családi mezőgazdasági vállalkozás, amely jogi személyiséggel bírna. A cégbe bevihetők a különböző vagyontárgyak, a könyvelő egyszerűen készítheti el az adóbevallást, a bevétel pedig 100 millió forintig adómentes lenne. Egy megkötés lenne: férj és feleség nem alapíthat két családi mezőgazdasági vállalkozást, és egy személy ugyanazzal az eszközállománnyal ugyanazt a tevékenységet csak egyetlen működési formában végezheti. Ezzel elejét lehetne venni annak, hogy a családtagok egyszerre kft., egyéni vállalkozó és családi gazdálkodó formájában is működhessenek. A kamara javaslata szerint az átláthatóan működő családi mezőgazdasági vállalkozást 100 millió forint árbevételig adómentesség illetné meg, a bevételekbe az uniós támogatások nem számítanak bele.

A témában rendezett kerekasztal-beszélgetés valamennyi résztvevője egyetértett abban, hogy speciális, de a jelenleginél jóval egyszerűbb adózásra van szükség a mezőgazdaságban. Farkas Gábor, a PwC Magyarország igazgatója nem feltétlenül tartja működőképesnek azt a modellt, ami szimplán egy adott bevételszintig adómentessé teszi a működést. A szakember úgy véli, egyéb gazdasági célokat (pl. a gazdálkodó precíziós módszereket alkalmaz) is mellé kellene rendelni ennek a feltételnek. Farkas Gábor szerint nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a mezőgazdasági termelők számára számos egyéb adókedvezmény létezik (pl. az energiahatékonysági beruházások kapcsán), amit igénybe vehetnének, mégsem teszik.

A beszélgetés során jól kirajzolódott, hogy a családi gazdaságok létrehozása nem is feltétlenül adóügyi kérdés, az adózás csupán az egyik fontos eleme ennek. A MAGOSZ képviseletében megszólaló Cseh Tibor András szakmai titkár szerint lényeges, hogy ezzel a formával

A beszélgetést moderáló Papp Gergely szerint a kamara legfőbb célja, hogy az adóreform semmiképpen ne érintse negatívan a gazdákat. A NAK szakmai főigazgató-helyettese elmondta: jelenleg az egyeztetések közepén tartanak, sok minden nem tisztázott még, rengeteg aspektust kell még figyelembe venniük. Így pl. nem tisztázott, hogy az unióban nem számít-e tiltott támogatásnak a javaslatuk. A legfőbb szempontjuk a gazdaságfehérítő hatás mellett az, hogy a végén a hazai mezőgazdasági termelők helyzete jobb legyen a jelenleginél, és a becsületesen adózók semmiképpen ne kerüljenek hátrányba. Amennyiben sikerül a megfelelő feltételekkel átvinni a javaslatot, akkor az új szabályozás 2020-tól lépne életbe. Cseszlai István tájékoztatása szerint a gazdálkodók számára viszonylag hosszabb, egyéves átmeneti időszak áll majd rendelkezésre, hogy megvitassák, kiszámolhassák és eldönthessék, melyik működési forma éri meg nekik a leginkább.