Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Támogatja a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), hogy a tojástermelők védjegyet használjanak, mert ezzel ellenőrzött magyar tojások juthatnának a fogyasztókhoz. Az állattartók azonban nem tudnak egyezségre jutni a védjegyhasználatban, amiért tojásonként két fillért kellene fizetni.
A vidékfejlesztési tárca támogatja a tojástermelők koronás védjegyének használatát, amennyiben az állattartók megegyeznek abban, hogy ezzel akarják a vásárlók számára jelölni a magyar tojást - mondta Poprády Géza közigazgatási államtitkár a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének közgyűlésén. Végh László, a szövetség elnöke elmondta, hogy csak a termelők kisebb hányada támogatja a védjegy használatát, a nagyobb termelők és forgalmazók azonban nem.
Az államtitkár szerint a szaktárca a fogyasztók érdekeit tartja szem előtt, hogy megbízható forrásból jussanak jó minőségű élelmiszerhez. A legjobb, ha az élelmiszereket magyar termelő állítja elő, mivel akkor a hazai hatóság felügyeli a folyamatot.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) minden védjegyet támogat, így a tojástermelőkét is - mondta Oravecz Márton, a hivatal elnöke, aki szerint a hivatal minősítése növeli a fogyasztók bizalmát. Hozzátette: vállalják a termelők ellenőrzését. A termelőkhöz negyedévente jutnának el az ellenőrök, de ha gyors intézkedésre van szükség, akkor azonnal lépnek és riasztják a társ-hatóságokat - például a rendőrséget és az adóhivatalt - is. Ha külföldi tojásra kerül magyar védjegy, akkor nemcsak szankcionálják az elkövetőt, hanem kizárják a védjegyhasználók köréből is.
A 400 tojástermelőből 120 tagja a szövetségnek. A közgyűlési vitában elhangzott, hogy a csúcson évi 4,3 milliárd darab tojást állított elő Magyarország, amelyből 500 milliót exportált. Ma az import 500 millió darab. Ezt a mennyiséget 1,8 millió jérce tojja, amelyek nem idehaza keltek, nem itt előállított tápot esznek, és nem magyarok a gondozóik.
Ma olcsóbb az import tojás, mint a magyar előállítású, de ez csak addig lesz így, amíg meg nem szűnik a hazai tojástermelés, mert utána drága lesz az import - állították a vitában felszólalók.
Javaslatként fogalmazódott meg, hogy a tojásra a jövőben ne a darabonkénti, hanem a kilogrammonkénti árat írják rá nagyobb számmal. A darabonként olcsó import tojás ugyanis kicsi méretű, így becsapják a vevőt.
Végül úgy döntött a közgyűlés, hogy két hét múlva újabb összejövetelen döntenek a védjegyről, amelynek használatáért - tojásonként - 2 fillért kellene fizetni.