Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A magyar akác és akácméz hungarikummá nyilvánítását kezdeményező dokumentumot írtak alá az Akác-koalíció tagjai Gödöllőn, a Szent István Egyetemen (SZIE). Ezzel azt szeretnék elérni, hogy megakadályozzák az akác kiirtását. Fennáll ugyanis a veszélye annak, hogy az Európai Unió betiltja a "magyarok fájának" számító akácot.
Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti képviselő, mint az Akác Koalíció "nagykövete", kiemelte: az együttműködők legfontosabb teendője annak megakadályozása, hogy az Európai Unió betilthassa az akácot. Az erről szóló viták a következő évre is áthúzódhatnak, s ezzel párhuzamosan az év második felében megkezdődik az unió erdészeti stratégiájáról szóló dokumentum vitája is.
Szembeszállunk azokkal, akik kiirtanák
Az idén januárban létrejött, szakmai és érdekvédelmi szervezeteket, tudományos műhelyeket és felsőoktatási intézményeket tömörítő Akác-koalíció célja a hungarikummá nyilvánítás mellett, hogy fellépjen azokkal az uniós és hazai törekvésekkel szemben, amelyek az akác korlátozását, esetleges kiirtását eredményezhetik.
A képviselő felidézte, hogy az akácot támadók szerint az akác önmagában is veszélyes, mint nem őshonos növény. "Ezt a logikát cáfolják a mai aláírók, akik között egyetemi karok, tudományos kutatóintézetek és számos érdekképviselet szerepel" - mutatott rá, hozzátéve, hogy a tudomány és a közvélekedés kiáll az akác mellett.
Ilyen alapon a kukoricának is el kellene tűnnie
Gyuricza Csaba, a SZIE mezőgazdaság- és környezettudományi kar dékánja megnyitójában arra hívta fel a figyelmet, hogy senki nem akarná száműzni például Hollandiából a termesztett tulipánt, vagy a hazánkban szintén nem őshonos kukoricát, rozst, zabot, őszi búzát.
A fehér akác alapvetően a magyarok fája - mondta. Hozzátette, az európai összterületen belül az akácállománynak több mint a fele Magyarországon található, és fontos szerepet tölt be hazánkban több területen is. A dékán emlékeztetett arra, hogy ha például az 1700-as években nem telepítik be, akkor az Alföld bizonyos részei ma már teljesen elsivatagosodtak volna. A hungarikummá válás és a közös fellépés jelentős muníciót adhat akár a hazai, akár az uniós döntések meghozatalakor.
Sokan csatlakoztak az akáckoalícóhoz
A hungarikummá nyilvánítási kérelemhez mások mellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület, az Országos Erdészeti Egyesület, a SZIE, a Nyugat-magyarországi és a Debreceni Egyetem, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége csatlakozott, valamint kézjegyével látta el Glattfelder Béla.