Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Stabilan nőtt a magyar gímszarvas- és dámvadállomány a 2008-tól 2021-ig tartó időszakban. Míg előbbi nagyvadakból a vizsgált időszak elején 85,1 ezer példány élt hazánkban, alig több mint 10 év alatt az állomány több mint 117 ezer egyedből állt, ami több mint 38%-os állománygyarapodást jelent. A KSH, az MTVA Sajtóarchívuma és az MTI legfrissebb grafikonjából az is kiderült, hogy a dámszarvasok száma még ennél is nagyobb ütemben gyarapodott. A vizsgált időszak elején az állomány még csak 25,9 ezer egyedet számlált, de 2021-re ez 40 ezerre nőtt, ami több mint 54%-os növekedést jelent.
2008 és 2021 között nőtt a hazai muflonállomány is. A vizsgált időszak elején még mindössze 9,9 ezer példányból álló állomány növekedésében voltak megtorpanások és kisebb visszaesések, de 2021-re a magyarországi muflonok száma elérte a 11,7 ezer főt, vagyis összességében elmondható, hogy a tavalyi év végéig ennek a nagyvadnak a hazai egyedszáma is 18%-kal emelkedett. Ennél jóval hektikusabban alakult a hazai őzállomány sorsa. A legnagyobb egyedszámú magyar nagyvadból 2008-ban 340,4 ezer egyed élt az országban, ez nagyobb megugrásokkal és visszaesésekkel végül 2021-re közel 10%-kal, 374,2 ezer példányra nőtt.
Az elmúlt évek nagy vesztese kétségkívül a hazai vaddisznóállomány volt. Az afrikai sertéspestis magyarországi megjelenésével elkeseredett küzdelem vette kezdetét a házisertés-állomány megóvása, illetve a betegség elterjedésének visszaszorítása érdekében. Ennek egyik eszköze lenne a vaddisznóállomány olyan mértékű meggyérítése, hogy a fertőzött állatok ne tudják átadni az egészségeseknek a betegséget. Ahogy a grafikonból is látható, 2013-ig a magyar vaddisznóállomány is folyamatosan nőtt, meghaladva a 120 ezer példányt is. Azóta azonban folyamatosan csökken az állomány, 2021-re 64,5 ezer egyedre esett vissza, ami 8 év alatt 33%-os csökkenést jelent.
Sokkal nagyobb kilengések figyelhetőek meg az apróvadállományban. Amíg 2018-ban több 790 ezer fácán élt Magyarországon, a számuk 2009-től erősen fogyni kezdett. És bár voltak erősebb éveik, 2021-re az állomány mindössze 614,3 ezer példányt számlált, ami a vizsgált időszak egészére nézve több mint 23%-os állománycsökkenést jelent. A mezei nyulak számát illetően is visszaesést lehetett megfigyelni, még ha nem is olyan mértékűt, mint a fácánoknál. 2008-ban a hazai mezei nyúl állomány 522,9 ezer példányt számlált, ez azonban 2010 után csökkenni kezdett, 2021-re pedig 483,6 ezer példányra csökkent, összességében pedig elmondható, hogy 8%-kal esett vissza az egyedszámuk. Mind a fácán, mind a mezei nyúl esetében fontos rámutatni, hogy ezek az apróvadak a mélypontot 2018-ban érték el, azóta ismét gyarapszik a számuk.
A legbrutálisabb visszaesés a foglyok tekinetében figyelhető meg. Amíg 2008-ban majdnem 40 ezer példányt számlált a hazai fogolyállomány, ez 2021-re 10,9 ezer példányra esett vissza. Ez összességében több mint 73%-os állománycsökkenést jelent a vizsgált időszak alatt, vagyis alig 12 év alatt a fogolyállomány több mint kétharmada eltűnt Magyarországról.
