Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Halgazdálkodási vízterületeink őshonos halállományának védelme érdekében a Nébih Állami Halőri Szolgálata idén tavasszal több, mint 50 esetben tartott helyszíni ellenőrzést. Az ellenőrzések során a szakemberek 5 esetben indítottak eljárást, 2 esetben tiltották meg a kihelyezni kívánt hal telepítését - idegenhonos halfaj telepítésének szándéka vagy víziállat-egészségőri igazolás hiánya miatt -, továbbá 15 esetben jelenleg is vizsgálatot folytatnak. Az idei évben összesen több mint 6 millió forint halgazdálkodási bírságot szabott ki a Nébih a jogosulatlan, valamint nem a halgazdálkodási tervnek megfelelő halgazdálkodási tevékenység miatt.
A halgazdálkodási vízterületről
Magyarországon minden olyan vízterület, amely jellegének megváltoztatása nélkül időszakosan vagy állandóan alkalmas a hal életfeltételeinek biztosítására az halgazdálkodási vízterületnek minősül. Kivételt képez a haltermelő létesítmény, mely olyan mesterséges létesítmény, amelyet hal vagy más hasznos víziállat termelésére használnak, valamint erre a célra terveztek és engedélyeztek.
A nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken halgazdálkodási tevékenység nem folytatható. Tehát haltelepítés, térítés ellenében őshonos halfaj elvitelének engedélyezése, továbbá területi jegy értékesítés nem végezhető, a halfogási tevékenység pedig csakis a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre vonatkozó jogszabályok szerint folytatható. A jogszabályban előírt kötelezettségek betartása alól a magántulajdonban lévő, nyilvántartásba nem vett "horgásztavak" sem mentesülnek! A rájuk alkalmazandó szabályozás a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületekével azonos, hiszen a mederterület tulajdonjoga nem jelent automatikus halgazdálkodási jogosultságot.
A hal védelméről és a halgazdálkodásról szóló törvény szerint, a halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási tervben foglaltak alapján haltermelés nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen vagy annak részén is folytatható. Ebben az esetben a telepített hal tulajdonjoga, kifogása és forgalomba hozatala tekintetében az adott halgazdálkodási vízterület vagy annak része haltermelési létesítménynek minősül. A horgászati célú halgazdálkodás során végzett, a horgászat érdekeit szolgáló haltermelést kizárólag víztározón vagy eredetileg halastónak létesített nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen lehet folytatni. (A horgászati célú halgazdálkodás olyan halgazdálkodási forma, ahol a fő tevékenység a horgászat vagy a horgászathoz szükséges halállomány biztosítása.)
Bejelentési kötelezettség
A halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultjáról és a halgazdálkodási vízterületekről - a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás átláthatósága és a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületekre vonatkozó előírások érvényre juttatása céljából - nyilvántartást vezet. Azt a halgazdálkodási vízterületet, ahol halgazdálkodási tevékenységet folytatnak vagy a jövőben folytatni kívánnak, a halgazdálkodási hatósághoz be kell jelenteni. Amennyiben a bejelentés nem történik meg, a halgazdálkodási vízterületet a halgazdálkodási hatóság hivatalból vagy a halgazdálkodási vízterület fekvése szerinti ingatlan tulajdonosának bejelentésére - a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületekre vonatkozó előírásainak érvényre juttatása céljából - veszi nyilvántartásba.
A Nébih felhívja a haltermelők figyelmét is, hogy egy 2018. december 23-án hatályba lépett rendeletmódosítás értelmében az Országos Adatbázisban történő nyilvántartás céljából az állattartóknak be kell jelenteniük mindazon haltartó tenyészeteket, amelyek halastóval rendelkeznek, még a harminc hektár alatt vízfelület esetén is. Mindazok, akik még nem jelentkeztek be a Tenyészet Információs Rendszerbe haltartóként, valamint nem rendelkeznek tenyészetkóddal, a megyei kormányhivatalok járási vagy megyei ügyfélszolgálatán, valamint a Nébih ÜPR rendszerén keresztül tehetnek eleget kötelezettségüknek.