Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
2021. december 1-jén a KSH felmérése szerint a hazai sertésállomány 2,726 millió egyedből állt, ami 5%-os csökkenés az előző év azonos időszakához képest, amikor az állomány még 2,85 millió példányt számlált, és 13%-os visszaesés a 2015-ös számokhoz képest. 2015 decemberében Magyarországon a KSH adatai szerint több mint 3 millió (egészen pontosan 3,124 millió) sertést tartottak. Azóta viszont két évet leszámítva folyamatosan csökken az állomány. Az egyik ilyen év 2018-ban volt, amikor a decemberi felmérés szerint az előző évi 2,87 millióhoz képest mindössze 1600 állattal nőtt a hazai állomány, vagyis azt is lehet, hogy a 2017-2018-as időszakban nem változott a magyar sertésállomány. Annál érdekesebb és jelentősebb növekedést regisztráltak 2020-ban a KSH munkatársai.
Ehhez viszont először meg kell említeni azt az állománycsökkenést, ami 2019-ben történt. Ekkor az előző év végi adatokhoz képest több mint 200 ezerrel (közel 9%-kal) csökkent a hazai sertésállomány, amely 2019 decemberében már csak 2,634 milliót számlált, az utóbbi 21 év mélypontját érve el ezzel. Innen emelkedett a sertéslétszám 2020 decemberére 2,85 millióra, ami viszont egy év alatt több mint 8%-os növekedést jelent. A KSH 2019-es jelentésében azonban utalt rá, hogy a hazai sertésállomány csökkenése során azt is figyelembe kell venni, hogy ez a magyar vadállományban felbukkanó afrikai sertéspestis miatt bevezetett szigorításokból, valamint a 2014-ben induló PRRS-mentesítési programból (sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindróma felszámolása a sertésállományban) is adódhat, amelynek befejezése 2021 végére várható.
Hasonló trend figyelhető meg az anyakocák terén is. Míg 2015-ben a hazai anyakoca-állomány még csaknem 200 ezer példányból állt (196,8 ezer anyakoca), addig ez 2021-re több mint 20%-kal csökkent, 156,9 ezer egyedre. Hét év leforgása alatt több mint egyötödével zuhant vissza a Magyarországon tartott anyakocák száma. A vizsgált időszakból ismét csak a 2018-as és a 2020-as évek emelhetők ki, amikor növekedést regisztráltak az állományban. 2018-ban az előző évi 171,5 ezerhez képest 3,7%-kal nőtt az anyakocák létszáma, 177,9 ezerre. Ezt követte azonban a 2019-es visszaesés, amit az anyakoca-állomány is megérzett: az év decemberére az anyakocák száma közel 13%-kal csökkent, 155,3 ezerre. Erre hozott a 2020-as év egy mérsékeltebb, 5,3%-os fellendülést, decemberben az anyakoca-állomány 163,6 ezer példányból állt. A 2021-es évben azonban ismét csökkenést regisztráltak a KSH szakemberei, tavaly decemberben a Magyarországon tartott anyakocák száma 156,9 ezer volt csupán.
Mindemellett az is látható, hogy a vágósertés felvásárlási átlagára eléggé hektikusan alakult az elmúlt két évtizedben. A kisebb zuhanások ellenére egészen 2019-ig azt lehetett mondani, hogy folyamatosan emelkedtek a felvásárlási árak, ám azóta egy komolyabb zuhanást regisztráltak a szakemberek a 2021-es év viszonylatában. Az alacsony felvásárlási árak az afrikai sertéspestis és a koronavírus-járvány miatti bizonytalansággal, valamint az egekbe emelkedő takarmányárakkal együtt szintén megnehezítették az ágazat szereplőinek helyzetét, amelyet már egyébként is a kilátástalanság és a reménytelenség jellemzett.
A magyar sertéságazat kétségbeejtő helyzete régóta ismert, az elmúlt években folyamatosan érkeznek a hírek, hogy egyre többen hagynak fel a sertéstartással. Az ok minden esetben azonos: a sertéstartás annyira veszteséges lett, hogy nem lehet belőle megélni. Azok azonban, akik az állattartás mellett növénytermesztéssel és takarmány-előállítással is foglalkoznak, azt tapasztalják, hogy az állattenyésztés felemészti ezek hasznát, és örülhetnek, ha ki tudják hozni nullszaldósra a működésüket. Az év elején a bácskai gazdák helyzete kavart nagy port, akik az említett okok miatt sorra hagynak fel a sertéstartással, amint arról az Agrárszektor is beszámolt.
Tragikus a helyzet ebben a magyar térségben: rengeteg gazda végleg feladta a harcot
A sertéságazat helyzetével kapcsolatban a szakemberek többször kifejtették már, hogy gyökeres változásokra van szükség, különben annyian hagyhatnak fel a tevékenységgel, amitől összeomlik az ágazat. Az Agrárszektor tavaly ősszel és az Portfolio Agrárszektor 2021 konferencián és a 2022-es év első Portfolio Agrár Klubján is foglalkozott a témával, szakértőket kérdezve meg az ágazat jelenéről és jövőjéről, valamint a kialakult helyzet lehetséges megoldási módjairól.
Tömegek hagyhatják ott a magyar sertéságazatot: honnan lesz hús a boltokban?
Riasztó képet mutat a magyar állattenyésztés: drasztikus változások jöhetnek
Vallottak a szakértők: drámai a helyzet a magyar agráriumban, nem látni a kiutat
Az ágazat szereplői számára reménysugárt jelenthet azonban, hogy márciusban az Európai Bizottság Budapestre látogató mezőgazdaságért felelős biztosa jelezte, hogy az uniós döntéshozók kiemelten fognak foglalkozni a sertéstartók helyzetével. Janusz Wojciechowski ígéretet tett arra a nehéz helyzetbe került termelőknek, hogy a Bizottság hamarosan egy rövid távú megoldási javaslatot tesz majd a megsegítésükre.
Megszólalt az agrárbiztos: lépni fog az Európai Bizottság a sertéságazat ügyében
Néhány napja az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára tett egy olyan bejelentést, ami tovább növelheti a sertéstartók bizakodását. Feldman Zsolt ugyanis az a sertéstartók és -feldolgozók képviselőivel tanácskozva elmondta, hogy a kocatartók számára a rendkívüli helyzetre való tekintettel biztosított 4 milliárd forintos többlettámogatásra március végén lehet majd benyújtani a támogatási kérelmeket, a számukra kiutalt összeget áprilisban ki is fogják fizetni.
-20220309.jpg)
