Nagy István a 33. Nemzetközi Mézvásár és Méhésztalálkozó megnyitóján azt mondta, köszönet illeti a magyar méhésztársadalmat az elmúlt egy év nehézségei, a koronavírus okozta járvány és az időjárási körülmények ellenére tanúsított helytállásért, hiszen a méhészek a beporzás biztosításával és a méztermeléssel olyan nagy szolgálatot tettek a magyar mezőgazdaságnak, ami pénzben nem kifejezhető. A magyar méhészek megmutatták, mire képesek, ezért mindent el kell követni annak érdekében, hogy folytathassák tevékenységüket - fogalmazott a tárcavezető, jelezve, Magyarországon ennek érdekében a méhésztársadalom kapott először teljeskörű adómentességet.

Nagy István rámutatott, Európa-szerte elöregedőben van a méhésztársadalom, maga a méztermelés mint gazdasági tevékenység pedig önmagában "nehezen áll meg a lábán". Ezekből pedig az következik, hogy veszélyben van a beporzás - tette hozzá. A statisztikák szerint ugyan nő a méhcsaládok száma, de az agrárminiszter úgy látja, ez vészjelzés, a méhészek ugyanis 20 évvel ezelőtti bevételeik elérése érdekében emelik a méhcsaládok számát.

A tárcavezető azt mondta, a magyar mezőgazdaság kulcsa kerül veszélybe, ha már nem nyújt megélhetést a méhészet, éppen ezért át kell strukturálni a méhészek bevételét: a jövőben nem a méztermelést kell figyelembe venni, hanem a beporzásban végzett tevékenységet. A kettő között nagy különbség van, de a biztos és kiszámítható jövő érdekében - illetve, hogy az agrárium egyéb szereplői is megnyugtató módon tudjanak tervezni - biztonságban kell tudni a méhcsaládokat és a méhészeket. Az agrárminiszter kiemelte, hogy a méhészek harmadik éve küszködnek az akác elfagyásával, a repce korai nyílásával, a hideggel és az esővel. A napraforgók esetében pedig az önbeporzók térnyerése miatt egyre kevesebb a nektártermelés, tehát minden olyan klasszikus, nagy méhlegelő, amely biztosította a kellő mézmennyiséget, veszélybe került.

Nagy István hozzátette, most még megnyugtatóak a statisztikák, hiszen azt állítják, hogy a világon Görögország után Magyarországon a legnagyobb a méhsűrűség, de "észre kell venni a vészjelzéseket, és meg kell érteni az előre mutató folyamatokat", hogy felelősséggel fel lehessen készülni a jövőre. Ez pedig egy teljesen új szemléletet igényel - fogalmazott a miniszter, aki azt is hangsúlyozta, hogy a társadalomnak meg kell értenie, hogy beporzók nélkül nincs élet, az élelmiszerek kétharmada ugyanis a méhek tevékenységétől függ.

A tárcavezető közölte, a világ élelmiszertermelése érdekében biztosítani kell az ökológiai sokszínűség fennmaradását, amelyet a magyar méhek tesznek lehetővé. Óriási felelősség ez, akárcsak úgy végezni a méhészetet, hogy másokkal is megszerettethető legyen ez a szakma. Nagy István rámutatott, az idén 100 millió forintról 110 millió forintra nőtt a méhészeti járművekre igényelhető úgynevezett mezőgazdasági csekély összegű támogatás. A gyors joggyakorlásnak köszönhetően Magyarország ki tudta használni az Európai Bizottság által jóváhagyott pluszforrásokat, így a tagországok közül elsőként a magyar méhészek használhatják ezt a keretet. Idén júliustól pedig ismét beadható a méhészek átmeneti támogatása.

- fogalmazott Nagy István.

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke arról beszélt: most újra beadhatják támogatási igényüket a méhcsaládonkénti második ezerforintos támogatásra azok a méhészek, akik tavaly igényelték az első ezerforintos támogatást, de a másodikra még nem nyújtottak be kérelmet vagy az elsőből bizonyos okok miatt nem részesültek. Ez mintegy 1400 méhészt érint. Az OMME elnöke rámutatott arra is, a kormány mintegy százmillió forintot különített el annak érdekében, hogy 2025-ben a méhészeti világkiállításnak Magyarország adhasson otthont.
Bross Péter beszélt arról is, hogy az agrárminiszter nemcsak nemzeti, de uniós szinten is mindent elkövet a méhésztársadalom érdekében, hiszen 2023. január 1-jétől a közös agrárpolitika része lesz a méhészeti ágazat, újabb támogatási lehetőségeket megnyitva a méhekkel foglalkozók előtt.