Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is eléggé enyhe volt az időjárás szinte az egész téli időszakban. Ez azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy számottevően gyérítse a kártevők állományát, és a kórokozók elleni védekezésünket se könnyítette meg - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán.
A mezei pockok ebben az enyhe időjárásban már eléggé aktívak - mivel azonban nem alszanak téli álmot - egész télen számolni kellett velük. Szinte bármilyen növényi maradványon megélnek, és nem nagyon válogatnak a növények között. A téli időszakban jól érzik magukat az őszi búza, őszi káposztarepce, illetve a lucerna táblákon. A mezei pockok tevékenysége kapcsán fontos elmondtani, hogy súlyos károsítás esetén a kultúrnövény foltszerűen pusztul. A pockok jelenlétére a folt környékén található járatokból lehet következtetni.
Védekezni ellenük jellemzően agrotechnikai eszközökkel lehet: ilyen például a forgatásos talajműveléssel és a szántás. A forgatásos, illetve a forgatás nélküli talajművelésről megoszlanak a vélemények. Mind a kettőnek megvan maga előnye és hátránya is. Fel kell viszont készülni viszont arra, hogy belátható időszakon belül előtérbe fog kerülni a forgatás nélküli talajművelés, ami pedig nem fogja megkönnyíteni a mezei pocok populációk kordában tartását.
Hogyan lehet még védekezni a mezei pockok ellen?
A forgatásos talajműveléshez hasonlóan a kémiai védekezésre is egyre kevesebb lehetősége lesz a gazdáknak. A szakemberek szerint megoldás lehet a táblákra "T" fák, vagy ülőfák kihelyezése, amely óriási segítség a ragadozó madarak számára, amelyek képesek aktívan gyéríteni a populációt.
Fontos kiemelni azt is, hogy a fenntartható mezőgazdaság szempontjából még inkább előtérbe fognak kerülni az ún. "rezervoár" területek (táblaszegélyek, mezővédő erdősávok) kialakítása. Ez több szempontból is hasznosnak tekinthető, növeli a biodiverzitást, élőhelyet biztosít a különböző hasznos szervezeteknek, mint például segítheti a természetes ellenségek felszaporodását, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy ezek a területek a kártevők számára is zavartalan élőhelyet biztosíthatnak, ami a mezei pockok esetében akár csökkentheti a kultúrnövényekben történő károkozásukat és ezáltal a gazdasági károkat.