A KSH adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele 9 százalékkal 30 ezer tonnára csökkent 2021 január-novemberében az egy évvel korábban külpiacon eladott mennyiséghez viszonyítva. A legfőbb partnerek Románia, Hollandia és Ausztria voltak. Az élősertés-behozatal közel 3 százalékkal mérséklődött, a legnagyobb beszállítónak Szlovákia, Horvátország, Németország és Csehország számított. A nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége 9 százalékkal (149 ezer tonnára), értéke csaknem 3 százalékkal nőtt 2021 első tizenegy hónapjában a 2020. január-novemberihez képest. A legtöbb sertéshúst Romániába, Olaszországba és Horvátországba szállították.

Fertőző állatbetegség jelent meg Magyarországon: azonnali korlátozást rendeltek el

Egy Bács-Kiskun megyei húsmarha-állományban bukkant fel a veszélyes kór.

A sertéshúsimport volumene 7 százalékkal több, 129 ezer tonna volt, míg értéke 9 százalékkal csökkent. A sertéshús kétharmada Németországból, Spanyolországból és Lengyelországból származott. Az AKI PÁIR adatai szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül 467 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2022 januárjában, ami 9 százalékos emelkedést jelentett az egy évvel korábbi átlagárhoz képest. A darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 4 százalékkal csökkent ugyanebben az összehasonlításban. A KSH adatai szerint a rövidkaraj fogyasztói ára 3 százalékkal nőtt, míg a sertéscombé nem változott ugyanekkor.

Továbbra sem rózsás a helyzet a sertéságazatban 

Komoly árrobbanásra készülhetnek a fogyasztók a sertéshúsok piacán, a 2021-es hullámzó év következtében ugyanis annyira megemelkedtek a termelők önköltségei, hogy 2022 első hónapjaiban kénytelenek lesznek érvényesíteni azokat a boltokban is. Habár a korrekció már tavaly év végén megkezdődött, fél éven át biztosan tartani fog, így ebben az időszakban a polcon látható árak is nőni fognak majd. Az AKI adataiból kiderült, hogy egy kilogramm csont nélküli sertéscomb feldolgozói értékesítési ára 2021. 5. hetében 829 forintba került, míg 2022 ugyanezen hetében 847,5 forintba. A sertéslapocka tavaly az 5. héten 879 forintba, idén pedig 796 forintba került. A többi sertéshúsféle esetében pedig áremelkedés volt megfigyelhető. 

Megjósolhatatlan, mi lesz a magyar sertéságazattal: csak ebben bízhatnak a termelők

Hogyan hathat az árstop az amúgy is nehéz helyzetben lévő sertéságazatra?

Mint az Agrárszektor is megírta, az utóbbi több mint egy év folyamán - más ágazatok mellett - talán az uniós sertéságazatot sújtó krízis ad okot leginkább aggodalomra. A termelőknek a hosszan tartó, főképp exportpiaci okokból kialakult válság miatt tartósan önköltség alatti árakkal kell szembenézniük, emellett meg kell küzdeniük a koronavírus és az afrikai sertéspestis okozta piaci zavarokkal, a hihetetlenül megemelkedett takarmány-, energia- és más inputárakkal, valamint az inflációs hatásokkal is. Uniós szintű problémáról beszélhetünk: a hazai hústermelés több mint harmadát adó magyar sertéstartóknak és az Európai Unió ágazati szereplőinek soha nem látott nehézségekkel kell megbirkózniuk.

Marha jól állunk szarvasmarhából

20 százalékkal emelkedett Magyarország élőmarha-exportja 2021 január-októberében 2020 hasonló időszakához képest. A főbb partnerek Ausztria, Törökország, Horvátország, Koszovó és Olaszország voltak. Hazánk élőmarha-importja ugyanakkor nem változott számottevően, az élő szarvasmarha több mint fele Németországból, Lettországból Hollandiából és Romániából származott. A marhahúsexport mennyisége 9 százalékkal mérséklődött, értéke azonban 5 százalékkal emelkedett, míg az import volumene 19 százalékkal csökkent, értéke pedig csaknem 3 százalékkal nőtt.

Mi a helyzet a báránnyal?

Történelmi magasságba emelkedtek az árak tavaly a báránypiacon is. A háttérben több dolog is áll, többek között a brexit, Nagy-Britannia távozásával ugyanis jelentős hiány keletkezett az európai uniós piacon, a kereslet pedig felfelé hajtotta az árakat. Az áruhiány mellett új piacok is nyíltak a magyar juhok előtt: az arab országokban megnőtt a fizetőképes kereslet, ráadásul Európán belül is nőtt a muszlim lakosság aránya, ami jól meg tudja alapozni azt, hogy a hazai gazdák a nagyobb súlyú bárányokat is könnyebben tudják eladni. 

Az előrejelzések szerint a kedvező piaci tendencia a következő néhány évben is megmaradhat. A pozitív folyamatokat erősíti az is, hogy az anyajuhok évi ötvenezres fogyása megállt, ebben az évben nem várnak visszaesést a szakemberek. Fontos megjegyezni, hogy a takarmányárak növekednek, ha nem is akkora mértékben, mint a sertés- vagy baromfiágazatban, de hamarosan ebben a szektorban is éreztetik majd hatásukat. Éppen ezért, a fejlesztések mellett a tartalékokra is gondolni kell. Bár a bárányokat az év jó részében legelőn tartják a gazdák, a téli időszakban biztosítaniuk kell a takarmányt az állatoknak, a gabonaárak pedig a szálas takarmány árát is húzzák felfelé. Ráadásul az arab országokban keresett nagy súlyú bárányokat hizlalni kell, amihez elengedhetetlen az abrak.