Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) elnöke a Világgazdaságnak elárulta, hogy az első féléves magyarországi sertésvágási adatok illeszkednek az uniós trendhez, hiszen - bár még csak az első öt hónapról vannak adataik - az Európai Unió legtöbb országában növekedett a vágásszám, a becslések szerint átlagosan mintegy 4 százalékkal. Ebben szerinte nyilván szerepe van a bázishatásnak, hiszen tavaly a második negyedév a Covid-19 első hulláma miatti nagy lezárások időszaka volt, míg idén ugyanezen időszak végét sok helyen inkább a lassú nyitás jellemezte.

Extrém ötletek a klímaváltozás ellen: így csökkentenék a marhák metánkibocsátását

A metánkibocsátás csökkentése is fontos a klímaváltozás elleni küzdelemben.

A növekedésben valószínűleg szerepük van az idő előtti vágásoknak is. Havi bontásban a magyar adatok is azt mutatják, hogy március és június között az idei vágásszám minden hónapban meghaladta a tavalyit. Ám a növekedés áprilistól szignifikánsan alacsonyabb átlagos vágási tömeggel járt együtt - hívta fel a figyelmet a Hússzövetség elnöke. Májusban csaknem egy kilogrammal, míg júniusban 60 dekával volt alacsonyabb az átlagos élősúly vágáskor, mint egy évvel korábban. Ennek az az oka, hogy a tenyésztők, ha tehetik, igyekeznek hamarabb értékesíteni az állatokat, mert a magas takarmányárak mellett minden ráhizlalt élősúlykilogramm csak növeli a veszteségeiket - magyarázta az elnök.

A kocalétszám is csökken: statisztikai adatok szerint a hazai sertésállomány nagysága 1 százalékkal apadt a tavaly júniusihoz képest, és a sertéságazatban kialakult bizonytalanságot jól jelzi, hogy a kocalétszám csökkenése ezalatt 2,3 százalékos volt. Ez előre vetíti azt, hogy a második fél évben folytatódik a sertésállomány csökkenése, ami kihathat a vágásszámra is. A szarvasmarha-vágások száma 1 százalékkal emelkedett az első fél évben, az 51,3 ezer darab levágott állat élősúlya ugyanilyen arányban nőtt az egy évvel korábbi adathoz képest, hasított súlyban pedig 1,2 százalékos volt a növekedés. A levágott szarvasmarhák 64 százaléka volt tehén, 20 százaléka bika. A tehenek vágása 1,6 százalékkal csökkent, a bikáké a darabszám alapján 0,5, az üszőké pedig 9,7 százalékkal emelkedett 2021 első fél évében, ami trendfordulót jelezhet az évek óta tartó állománynövekedésben. Sőt, tavaly december és idén június között már 2,5 ezer darabos létszámcsökkenés volt mérhető, de a 931,6 ezer szarvasmarha egyéves időtávban még így is 3,2 ezres növekedést mutat - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.

Súlyos a helyzet a magyar sertéságazatban: egyre nagyobb a bizonytalanság

Forró a helyzet a sertéspiacon.

A juhvágások száma viszont nagyot nőtt: a vágóhídra került 25,3 ezer állat 47 százalékos emelkedést jelez az előző év azonos időszakához képest. Baromfiból 114 millió darabot vágtak 2021 első fél évében, 8,9 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A baromfiállomány túlnyomó része (79 százaléka) csirke volt, ebből 90,4 milliót vágtak, 3,4 százalékkal többet, mint 2020. január-júniusban.