Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Gregosits Balázs, Vitafort Zrt. K+F igazgatója arról beszélt a Portfolio Agrárium 2020 konferencián, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a robotfejéses technikák növelik a tejhozamot és javítják a minőséget, aminek alapvető oka, hogy a tehenek által önállóan felkeresett fejőgépek előtt nincs sem felhajtás, sem sorban állás, várakozás, egyszóval lényegesen csökken az állatokat érő stressz.
- emelte ki a szakember. A fejőrobotok alkalmazását a munkaerőhiány motiválja, bizonyos méret felett szükségszerűnek látszik az élő munkaerő kiváltása robottal. Közel 50 ezer robotfejőgép működik ma a világban, ennek nagyjából 80 százaléka Európában található - sorolta Gregosits Balázs. A Vitafort Zrt. úgy tapasztalja, hogy hazánkban is folyamatosan nő az érdeklődés ezen technika iránt. Jelenleg 26-30 olyan gazdaság van Magyarországon, amelyekben robottechnika működik, mások pedig már a beruházás előtt állnak. Ezért a Vitafort alkalmazkodott az új technikához illeszkedő takarmányozási elvárásokhoz.
"Takarmányozási oldalról több döntés is megelőzi a választott receptúrát. Tudni kell, hogy a tejmennyiség vagy a -minőség növelése-e a cél, mit tesz lehetővé az állomány genetikai potenciálja, milyen tömegtakarmány-bázisra lehet támaszkodni a célok eléréséhez.
- magyarázott a fejlesztési igazgató. Ezért egyrészt megalkottak egy olyan takarmánykeveréket, ami a tehén termelésszintjénél mintegy 7 literrel kevesebb tej előállításához biztosít energiát, másrészt létrehoztak egy csalogató granulátumot. A feladat az volt, hogy a tehén elmenjen fejésre, összeségében elegendő szárazanyagot vegyen fel, és a bendő-pH tartsa az 5,8-6,2-es optimális szintet.
A hiányzó energiamennyiség pótlása tehenenként és naponta 1-8 kg granulátum adagolását kívánta meg a fejőberendezésben. Különböző összetételű granulátumokkal kísérleteztek a fejlesztők, mire megtalálták azt, amelyik élettanilag és formulázását tekintve is megfelelőnek bizonyult. Kiderült, hogy a robottechnika nemcsak stresszmentesebb fejést tesz lehetővé, de egy sor egyéb kedvező hatása is van. Az, hogy a teheneknek aktívan kellett keresniük a termeléshez szükséges kiegésztő takarmányt, mozgásba hozta őket, javult az étvágyuk, a szárazanyag-felvételük és még a szaporodás-biológiai mutatóik is. Ezek olyan pluszok, amelyek a termés 8-13 százalékos emelkedésén és a minőségi paraméterek javulásán felül mutatkoztak. Tanulság volt az is, hogy az alaptakarmányban a keményítő helyett a rostból származó energiabevitelre kell a gyártónak koncentrálnia.
"Sokat dolgoztunk a legjobb megoldáson. Most elmondhatom, hogy takarmányozási oldalról képesek vagyunk a leghatékonyabb kombinációt nyújtani az istállórobotos és a fejőházi robottechnikához" -mondta Gregosits Balázs. Hozzátette: a folyékony takarmányozásról sem szabad elfeledkezni a tehenészetekben, hiszen kiváló élettani hatása van a cukorgyári melasznak és az élesztőfermentáció melléktermékeinek.
