Magyarországon jelenlegi tudásunk szerint 26 meztelencsiga-faj található meg, amelyek mindegyike táplálkozik növényi részekkel. Ezek a puhatestűek az idők kezdete óta okozhatnak kisebb-nagyobb károkat a kertekben, de az utóbbi években ezek mértéke egyre jelentősebb lett. A kutatók szerint ennek elsődleges oka az, hogy két invazív csigafaj, a spanyol csupaszcsiga(Arion lusitanicus) és a nagy barna csupaszcsiga(Arion rufus) jelent meg és terjedt el az országban, egyre nagyobb károkat okozva a szántóföldi és a kertészeti kultúrákban. Természetesen lehet védekezni ellenük, de a mechanikai védekezés (a csigák tényleges összeszedése) lassú, idő- és energiaigényes, a kémiai védekezés pedig egyre nehezebb, mivel a hatóanyagok uniós betiltása egyre kevesebb alternatívát hagy a gazdáknak. A metaldehid hatóanyagú csigaölő szerek egészen mostanáig rendelkezésre álltak, de az Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA) rendelete nyomán megváltozott a hatóanyag európai uniós toxikológiai besorolása. Ennek következtében 2021. július 31-től szigorodnak az e hatóanyagot tartalmazó csigaölő készítmények megvásárlásának feltételei, azaz szabadforgalmú felhasználásuk megszűnik, ahogy arról az Agrárszektor is beszámolt.

Figyelmeztetik a magyar kerttulajdonosokat: júliustól szigorú szabályok lépnek életbe

Ez sokakat érinthet.

Van azonban egy megoldás, ami egyszerre hihetetlenül olcsó, teljesen természetes és meglepően hatékony is. Dr. Rákóczy György gyermeksebész és Dr. Pénzes Béla, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának immáron nyugdíjas tanára 2018-ban, az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásáron bemutattak egy új csodaszert a csigák ellen: a tejsavót. A két kutató ugyanis rájött, hogy a csapdába helyezett nyers tej és tejsavó csalogató hatást fejt ki a csigákra, amelyek bemásznak a csapdákba, és ott pusztulnak - írta meg a Mintagazda Magazin. A nyers tej csak a kisebb méretű meztelencsigák esetében hatásos, a tejsavó viszont a nagyobbakat is sikeresen elpusztítja. A módszer, annak ellenére, hogy 2018-ban szabadalmi oltalmat kapott, és szabadon felhasználhatóvá vált a magyar gazdák részére, nem terjedt el. De hogyan is működik ténylegesen ez az eljárás? Hogyan pusztítja el a csigákat? Milyen lehetőségek rejlenek benne? Az Agrárszektor ezekről kérdezte meg Dr. Rákóczy Györgyöt és Dr. Pénzes Bélát.

Az Angliában élő és dolgozó Dr. Rákóczy György kérdésünkre elmondta, hogy a felfedezésük bemutatása után Dr. Pénzes Bélával megpróbálták elterjeszteni szélesebb körben is az eljárást, készültek publikációk és voltak rádiós riportok, de még nem lett népszerű és országosan ismert a módszer. A szakember elmondta, hogy az ötletükkel megkerestek tejgyárakat is, de azok nem voltak vevők rá. A tejfeldolgozás során készülő tejsavó egy részéből állateledel lesz, egy részét megsemmisítik, egy részéből pedig tejsavóport állítanak elő, ami ugyanazt tudja, mint a tejsavó. Ezt a tejsavóport is lehetne-e csigairtásra használni, de az előállítása drága és energiaigényes. Dr. Rákóczy György elmondta azt is, hogy megpróbálta Angliában is elterjeszteni a módszert, de nem járt sikerrel, mert nincs benne elég pénz, és a csigaölő szerek gyártóinak nagyobb a lobbiereje. Nagy-Britanniában amúgy is jóval kevesebb tejsavó keletkezik, mivel jóval kisebb volumenű ott a túró- és a sajtgyártás. A szakember Magyarországon is inkább a kézműves sajtkészítőknél tudná elképzelni, hogy a termékeik mellé adhatnának tájékoztatót a tejsavó felhasználási módszereit illetően.

Dr. Rákóczy György elmondta, hogy azt még mindig nem tudják, mi a módszer biológiai háttere, de a feltételezések szerint hasonló mechanizmusa lehet, mint a tejallergiának. A szakember szerint egyszerű lenne vizsgálni, de még nem mutatkozott rá érdeklődés. Dr. Rákóczy György hozzátette, hogy a tejsavót a gyártás során felforralják, így az egy kis tartósítószer hozzáadásával akár fél évig is eláll, de tartósítószer nélkül is hetekig felhasználható. A szakember szerint ezt a módszert terjeszteni kellene, nemcsak Magyarországon, de az Európai Unió többi tagállamában is.

Dr. Pénzes Béla beszélt arról, hogy a meztelencsigák kártétele évről évre egyre nagyobb, Nyugat-Magyarországot a csapadékosabb években már teljesen letarolják ezek a gerinctelenek, különösen az invazív spanyol csupaszcsiga. A tejsavóval kapcsolatban a szakember elmondta, hogy annak csigacsalogató hatása kiváló, ráadásul az Európai Unióban engedélyezett a felhasználása növényvédelmi célokra. A Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának nyugalmazott tanára elmondta, hogy a tejsavó tömegesen gyűjti és öli meg a csigákat, amik belemásznak a csapdába, teleeszik magukat, és - mivel nem tudnak kijutni - ténylegesen belefulladnak. Dr. Pénzes Béla elmondta, hogy a módszer kipróbálása és a szabadalmi oltalom megszerzése után több vizsgálat nem történt. A szakember szerint nem történt még felmérés arra nézve, hogy mennyien használják ezt az eljárást, hozzájuk nem érkezett vissza semmiféle adat, vagy visszajelzés.