Százával ölik le a vaddisznókat Budapest határában, talán mostanra a leglaikusabb olvasók is értesültek a globális járványról. Kérdés, van-e jobb megoldás, mint az évek múlva elkészülő vakcinára várni. Már tavaly nyáron híre kelt annak, hogy az edinburghi Egyetem Roslin Intézetében génszerkesztéssel sikerült a sertéseket immunissá tenni a reprodukciós és légzőszervi szindrómával (PRRS) szemben. Ez egy nagyon költségesen felszámolható betegség: komplett telepeket kell vágóhídra küldeni, majd a takarítást és pihentetést követően - hermetikusan lezárva a környezettől - újratelepíteni, reménykedve abban, hogy nem akad 10 kilométeren belül egy másik telep, ahol a kórokozó jelen van. A kutatási eredménynek ezért óriási visszhangja volt szakmai körökben. Ugyanekkor elkezdődtek a kísérletek az afrikai sertéspestisnek ellenálló disznó megalkotására is. Mint tudjuk, a betegség ellen nincs vakcina, viszont millió számra ölik le miatta a sertéseket a világban.

Az eljárás lényege, hogy nem építenek be egyetlen idegen gént sem a kezelt genomba, a faj adott génkészletét módosítják előnyösen. Korábban indukált mutációkkal "gyorsították az evolúciót" , ma már inkább egy-egy génszakasz "elcsendesítésével" vagy "bekapcsolásával" dolgoznak a kutatók. A génszerkesztett állat a fajban egyébként is meglévő lehetőségek kiaknázásával jön létre és a változtatás öröklődő lesz. Csakhogy 2018 júliusában az Európai Bíróság úgy ítélte meg, hogy az ilyen új nemesítési eljárásokkal létrehozott élőlények a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) körébe tartoznak, vagyis száműzendők Európából.

Egy sor vizsgálatra és bizonyításra van szükség, hogy eldőljön, valóban változatlan teljesítményre képesek-e telepi körülmények között az ilyen állatok. Egyszóval nemcsak szabályozási akadályok állnak a génszerkesztés hatékony alkalmazása előtt" - kommentálja a brit kollégák eredményeit egy magyar kutató, Dr. Zádori Zoltán, az MTA ATK Funkcionális virológia témacsoportjának vezetője. Hozzáteszi: ez a génmanipulációs eljárás akár magának a vírusnak a módosítására is alkalmas lenne, ez is egy járható út.

Phil Hogan agrrábiztos még az idei uniós választások előtt ezt mondta a génszerkesztéssel kapcsolatban: "Úgy gondolom, hogy 2019 lehetőséget ad arra, hogy mindent újra áttekintsünk, és kiderítsük, mi a kormányok hivatalos álláspontja azzal kapcsolatban, hogyelfogadjuk-e döntéseink alapjaként a tudományos eredményeket, vagy sem." 2018 októberében pedig több mint 85 európai kutatóközpont és tudós tette közzé állásfoglalását, amely figyelmeztetett az uniós döntés mezőgazdaságra gyakorolt negatív következményeire.

Idén májusban már 14 uniós ország állt ki az új nemesítési technikák mellett, élükön Hollandia. A további tagállamok: Belgium, Ciprus, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Portugália, Szlovénia, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság. Nem kicsi tehát a pártoló tábor, és főként nem kis súlyúak a résztvevői. Nagy István agrárminiszter a hivatalba lépésekor még szintén kiállt a génszerkesztés mellett. Ahogy fogalmazott: "a precíziós eljárások a magyar növénynemesítést újra a világ élvonalába emelhetik." A mostani járványügyi helyzet, amelyben a világ sertésállományának negyede pusztul el, jó apropó arra, hogy Európa - és Magyarország - újragondolja viszonyát a génszerkesztéshez.

Természetesen vannak más, hagyományos megoldások is. Egyik sem olcsóbb vagy gyorsabb, de legalább ismerjük ezeket. "Hazánkban is folynak kutatások az afrikai sertéspestissel, egész pontosan egy olyan nemzetközi programban veszünk részt, amelynek végcélja egy élővírust tartalmazó vakcinakifejlesztése"- magyaráz Dr. Zádori Zoltán. Mint megtudjuk,

"Ennek a vírusnak óriási genomja van, mintegy 200 ezer nukleotidból áll, amelyek több mint 150 fehérjét kódolnak. Mégis nehéz megmondani, melyik az a kulcsfontosságú fehérje - ha létezik ilyen -, amelyikkel kiválthatnánk a megfelelő immunválaszt. Sajnos a vírus elölése, és a komplett genom bejuttatása a sertésbe nem vált ki hatékony reakciót" - sorolja a vakcina kifejlesztésének nehézségeit a szakember. A vírussal való dolgozás is extrém körülményes és költséges, de Magyarországnak van alkalmas laborja hozzá. Az élővírusos vakcina megalkotása minden bizonnyal éveket fog igénybe venni, de a szakember meggyőződése szerint a génszerkesztés sem jelentene gyorsabb módszert.

Úgy néz ki, rövid távon valóban csak két dolgot tehetünk:

• 1. csökkentjük a potenciális fertőzési forrást - ez a háztáji sertésekre és a vaddisznókra is vonatkozik -, és
  
• 2. hermetikusan lezárjuk a telepeket, szó szerint a légy se jusson be.

Ez is nagyon drasztikus és drága megoldás, de a tapasztalatok szerint pillanatnyilag az egyetlen, ami működik. Hosszabb távon a vakcina és a génszerkesztés adhat választ a problémára. Most még nehéz megmondani, hogy melyik készül el hamarabb. Egy biztos: felesleges handikeppel nehezíteni a genetikusok munkáját, mert lehet, hogy az összes kérdésünkre magában a sertésben van meg a válasz.