Beköszöntött a bizonytalanság kora: súlyos kihívások az agrárium előtt
2021-re teljesen kiszámíthatatlanná vált a mezőgazdasági termelés Magyarországon.
2021-re teljesen kiszámíthatatlanná vált a mezőgazdasági termelés Magyarországon.
Az előző években tapasztaltnál jóval többe kerül Hollandiában a paradicsom, még a január eleji mérsékelt áresés ellenére is.
Ismét bizonytalanná vált a sertéságazat jövője Lengyelországban, sokan felhagyhatnak a tevékenységgel.
Több mint hétmillió embert érinthet a súlyos élelmiszer-bizonytalanság Dél-Szudánban.
Komoly kihívásokkal küzdenek a magyar állattartók, a következő időszaktól függ, mennyi ilyen vállalkozás marad meg Magyarországon.
Senki nem lát a jövőbe, így nem tudni, mi várhat idén a zöldség-gyümölcstermesztőkre, de az biztos, hogy 2023 sem lesz sétagalopp számukra.
Nem számítanak túl sok jóra a következő időszakban a magyar kis- és közepes vállalkozások.
Egyszerre kiváló és tragikus a helyzet mézfronton.
Mit okozhat még a klímaváltozás hazánkban?
Konszolidálódhat az élelmiszeripar?
Átlag felett nőtt az agrárszektor hitel- és betétállománya.
Tavaly minden adott volt a gépbeszerzések fellendüléséhez.
Óriási a bizonytalanság a pálinkaágazat szereplőinél.
Rengeteg a bizonytalanság az idei körteterméssel kapcsolatban.
Újabb országban bukkant fel a gyilkos kór.
Nem kizárt, hogy a búza és a kukorica is komolyabb terméskiesést szenvedhet el.
Németország igazi spárga-nagyhatalom.
Hiányra számítanak a szakemberek.
A német sertéshús ázsiai exporttilalma miatt nagy a bizonytalanság Európában.
A koronavírus mellett más jelenségek is hatással vannak a szektorra.
Sokan vélik úgy, hogy kis kertben nem férnek el gyümölcsök, pedig van választék bőven.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Ha ez így megy tovább, a narancslé olyan luxuscikké válhat, amit egyre kevesebben engedhetnek meg maguknak.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.