Ilyen jól állunk? - Megdöbbentő mennyiségű élelmiszert dobunk a kukába
Az élelmiszer-hulladék több mint feléért a háztartások a felelősek, a megtermelt élelem csaknem egyharmada megsemmisül.
Az élelmiszer-hulladék több mint feléért a háztartások a felelősek, a megtermelt élelem csaknem egyharmada megsemmisül.
Szóba se jöhet Skandinávia? - A kontinens mezőgazdasági és élelmiszeripari potenciálja óriási, de a sikerhez egyelőre komoly tényezők hiányoznak.
Elárulta a szakértő, hogyan lehet fenntarthatóvá tenni a fejlődést az állattartásban is.
Van olyan termelő, aki takarmánybúzát és kukoricát le fogja cserélni szálastakarmányra a szárazság miatt.
Idén még a tavalyinál is több gonddal találgatják magukat szemben a magyar termelők.
Zöld energiát jelenleg a vállalatoknak csupán fél százaléka vásárol, pedig ez az egyik legkézenfekvőbb tevőleges hozzájárulás a karbonlábnyom csökkentéséhez.
Nem arról van szó, hogy a vasárnapi ebédre rántott sáskalábat fogunk enni, hanem, hogy a csirke vagy a sertés rovarfehérjét fogyasszon például szója helyett.
Több mint ötezer hektárral működik itthon az a cég által kezdeményezett talajmegújítást segítő partnerprogram, amely kölcsönösen előnyös helyzetet ígér gazdának és feldolgozónak egyaránt.
Szénmegkötési tanúsítványokkal tehetnek szert bevételre a hazai termelők is – a nemzetközi tapasztalatok már ígéretesek.
Már Országgyűlés előtt van az a törvényjavaslat, amelyben megerősítik a termőföldek védelmét.
Mérföldkőnek számító megegyezés született a természet helyreállítását célzó uniós jogszabály ügyében.
Az elmúlt években ismét élénkülni látszik a mezőgazdasági tőkebefektetések mértéke.
A jövőben a fenntarthatóságot a élelmiszerlánc teljes hosszában szem előtt kell tartani.
20 magyar nő végezte el sikeresen a Corteva Agriscience TalentA nemzetközi oktatási programját.
2026-tól a magyarországi agrárcégekre is vonatkozni fog az ESG jelentési kötelezettség.
Ma már a környezettudatosság egyre több iparágban, tevékenység során kap szerepet, így a borászatban is.
Az elmúlt években hatalmas erőfeszítésbe és nem kevés anyagi erőforrásba került Magyarország mezőgazdasági termelékenységének és versenyképességének megőrzése és fejlesztése.
Az ENSZ szerint ez példátlan növekedés, hiszen 1950-ben még 2,5 milliárd lakója volt a Földnek.
Egy igazán kritikus évtizedet élünk és most kell cselekedni, hiszen egyre több a Földön az áradás, hőhullám, hurrikán, tűzvész és aszály.
Igen súlyos összeget kell fizetnünk azért, ha megkívánunk egy kis csilis tücsköt.
Befejeződtek az őszi vetési munkálatok Magyarországon, a gazdáknak egyelőre nincs okuk a panaszra.
Ha ez így megy tovább, a narancslé olyan luxuscikké válhat, amit egyre kevesebben engedhetnek meg maguknak.
Sokan vélik úgy, hogy kis kertben nem férnek el gyümölcsök, pedig van választék bőven.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.