A HUN-REN ATK kutatói átfogó vizsgálatokkal igazolták, hogy a komoly gazdasági károkat okozó szőlőlisztharmat kórokozójának genetikai összetétele nem egységes Magyarországon.
Ma már egyre több pékségben juthatunk hozzá ökológiai gabonákból, sőt ősgabonákból készített pékárukhoz.
Részben a változó éghajlati körülmények miatt egyre több sertéstartó szembesül a hőstressz okozta egészségügyi problémákkal.
Érdekes hipotézis látott napvilágot: fajgazdag lehetett a jégkorszaki Kárpát-medence?
Jövőre születhetnek meg a világ első, kevesebb metánt böfögő szarvasmarhái Kanadában.
A biotechnológia segítségével csökkenthető a vegyszerhasználat és a környezeti terhelés is.
Genetikailag módosított szúnyogokat engednek szabadon Zágrábban a természetes állomány elpusztítására.
Elkészült a pannóniai növényföldrajzi régió bennszülött növényeinek leltára egy évtized munkájának eredményeként.
Genetikai alapú ciroknemesítés, tároló- és csarnoképítés indult az Alfaseed Kft-nél.
Brit kutatók szerint egy génjelző rendszerrel meg lehetne előzni az újabb világjárványokat.
A szakemberek szerint évente mintegy 100 ezer anyával csökken a juhállomány Magyarországon.
A kutyák nem tartoznak a haszonállatok körébe, de a génmegőrzési stratégiából nem maradhatnak ki.
Tilos és milliós bírság járhat a genetikailag módosított díszhalak értékesítéséért.
Egyedülálló eljárást alkalmaztak a Debreceni Egyetem kutatói a házi galambok kutatásában.
Rengetegen tartanak ilyen állatot Magyarországon, de ezeket a szabályokat nem mindenki ismeri.
Szakmai együttműködés keretében segítik a hungarikummá nyilvánított kutyafajták fennmaradását.
Most kiderül, hogyan változtak az állatpopulációk genetikai jellemzői a klímaváltozás hatására.
A kutatók elsőként készítették el a rövidszőrű magyar vizsla genetikai fajtaprofilját.
Nehézségek ide vagy oda, egyre inkább úgy tűnik, hogy a napraforgóé lehet a jövő.
Az ELTE kutatói feltérképezték a gombák és az állatok evolúciós útját: elképesztő, mire jöttek rá.
2024 októberében a magyar gazdák 36,4 százalékkal kevesebb traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
2025 elején kezdheti meg a működését a Cargill negyedik innovációs központja Ázsiában.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.