Októberben átlagosan 3,2 százalékkal nőttek itthon a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest.
Sokféle növényi színanyagot használ az élelmiszeripar, és vannak érdekességek is.
Az Európai Parlament új szabályokat fogadott el egyes élelmiszereknél a fogyasztók tájékoztatására.
Rengeteg élelmiszer címkéje változik meg hamarosan, új jelölések jönnek a méznél, a lekvároknál és a gyümölcsleveknél.
A csökkentett kalóriatartalmú és kalóriamentes italok aránya 23 százalékról 62 százalékra emelkedett az alkoholmentes italkategórián belül.
Ha az almalésűrítmény piacán a helyzet tovább forrósodik, felgyorsulhat az étkezési alma árának emelkedése is.
Évről-évre mindig felbukkannak olyan új alapanyagok, melyek ehetőek ugyan, ám forgalmazásuk még nincsenek szabályozva.
Az emberek nem igazán fogyasztanak Magyarországon bodzalevet, bodzalekvárt, hiába ismert.
Bár a WHO lehetségesen rákkeltőnek kategorizálja az aszpartámot, úgy tűnik, egyelőre pánikra nincs ok.
Friss meggyben és cseresznyében Magyarország az Európai Unió legnagyobb exportőre.
Új méhlegelőt avattak a Sió gyümölcslégyártó telephelyén.
Együttműködési megállapodást kötött a Sió és a méhészeti egyesület.
Tízből kilenc magyar komolyan aggódik a klímaváltozás miatt.
Iparialma-célültetvények létesítését szorgalmazzák a lengyel gyümölcslégyártók.
Cél, hogy a borászati üzem a legkorszerűbb technológiával rendelkezzen.
Fokozódik a baj a magyar gyümölcstermesztésben.
2021-től klímasemleges a SIÓ-Eckes.
Új helyzet, új megoldások a gyümölcslépiacon.
Aki tehette, a prémium termékek felé nyitott.
Idén biztosan visszaeséssel számolhat az ágazat.
Sokan vélik úgy, hogy kis kertben nem férnek el gyümölcsök, pedig van választék bőven.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
2024 októberében a magyar gazdák 36,4 százalékkal kevesebb traktort vettek, mint egy évvel korábban.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.