Idegen állatok terjednek Magyarországon: egyre többen vannak, lépni kellett
Gyorsan terjed a mosómedve és a nutria Magyarországon, megfékezhetetlen az invázió?
Gyorsan terjed a mosómedve és a nutria Magyarországon, megfékezhetetlen az invázió?
Két papagáj vert tanyát a Tolna vármegyei Decs faluban, de senki se tudja, honnan kerülhettek oda.
Olyan idegenhonos állat bukkant fel a Balatonban, amely komoly aggodalomra ad okot
Megállíthatatlanul terjednek az inváziós poloskák, idén egy új faj is gyarapodik az országban.
Megdöbbentő, mivel került Magyarország a világ élvonalába, ezt korábban nem gondoltuk volna.
Veszélytelenek, betegséget nem terjesztenek a nagyvárosok kertjeiben is megjelent erdei csótányok.
Baranya vármegyében is igazolták a parlagfű természetes ellenségének, egy különleges bogárnak a jelenlétét.
Az indiai lótusz gyönyörű növény, de a szakértők szerint károkat okozhat a hazai élővilágban.
Vannak olyan "garantált" és "tuti biztos" módszerek, amelyek fabatkát sem érnek a meztelencsigák ellen.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének kutatói vízimadarak segítségével vizsgálták a vizes élőhelyek benépesülését.
Délről és keletről olyan fajok, mint a gébfélék eddig nem tapasztalt élénk terjeszkedésbe kezdtek itthon.
A hatóság szerint kiemelt figyelem irányul a távoli kontinensekről érkező konténerekre.
Futótűzként terjed egy videó az interneten, amin az látszik, hogy egy cápára hasonlító hal úszkál.
Az enyhe tél és a csapadékos-meleg tavasz után újult erővel támadnak a barna meztelencsigák.
Veszélyt jelentő inváziós halfajok telepítését akadályozta meg az Állami Halőri Szolgálat.
A közelmúltban két egymástól független lénai tok fogásról értesült a Balatoni Halgazdálkodási Zrt.
A mosómedve hiába cuki, egy idegenhonos faj, amely természeti és gazdasági károkat okoz.
Már nemcsak a Dunában, de a Tisza vizében egyre feljebb terjeszkedik a csupasztorkú géb.
A HUN-REN ATK és az MTM kutatói először azonosítottak két szárazföldi laposféregfajt Magyarországon.
A klímaváltozás egyre kegyetlenebb csapásokat mérhet az emberiségre, ha nem történik változás.
2024 októberében a magyar gazdák 36,4 százalékkal kevesebb traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
2025 elején kezdheti meg a működését a Cargill negyedik innovációs központja Ázsiában.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.