A tojás, a tej és a méz esetében is érdekes dolgok voltak megfigyelhetők Magyarországon.
Jók az idei terméskilátások, de problémát okoz az alacsony felvásárlási ár a nagy méztermelőknek.
2004-ben került vissza az uniós piacra a kínai méz, azóta 100-150 ezer tonna közötti mennyiség kerül be az unióba.
A harmadik országokból származó mézek 48 százaléka hamisítvány és ezek a méznek titulált termékek eljutnak a fogyasztókig.
Nagy István: a magyar mezőgazdaságnak reagálnia kell a megváltozó külső körülményekre.
Óriási értékesítési problémát jelent a magyar méhészek számára az EU-n kívüli, harmadik országokból származó, sokszor kétes eredetű méz által okozott tisztességtelen piaci verseny.
Idén nem csak a tavalyinál gyengébb mézterméssel, de az uniós piacokat elárasztó külföldi mézekkel is szembe kell nézniük a hazai termelőknek.
Magyarország európai uniós szinten a legjelentősebb méztermelő országok közé tartozik.
Továbbra sem tudják eladni mézkészletüket a hazai méhészetek, az Európai Unión kívülről érkező dömping miatt túlkínálat van a tagállamokban.
Az ukránok kihasználták a vámmentességet és a magyar exportőrök piacait elfoglalták.
Van bőven akácméz, mégis, alig van rá kereslet, se a felvásárlók, se a lakossági fogyasztók nem érdeklődnek iránta.
Aranyáron adják a méz kilóját a boltokban, a piacokon se olcsó, a méhészek azonban még nincsenek a pénzüknél.
Hiába kiváló minőségű az idén készített magyar méz, nem pörög a felvásárlás, de a kivitel se.
Nagy István Isztambulban: Ha beporzók nincsenek, akkor világ sincs, mert a beporzás egy kiemelten fontos dolog.
Az élelmiszer-drágulás a mézet sem kerülte el.
Örülhet, aki akáccal is foglalkozott.
-20220729.jpg)
Pofon pofon hátán.
Tudnak valamit a magyar méhészek.
Beporzók nélkül üresek lennének a polcok.
Erős méhészeti ágazat nélkül nincs erős mezőgazdaság.
A talajvizsgálatok segítenek meghatározni a pontos tápanyagigényt, és fontos figyelembe venni az oldható tápanyagok szerepét.
Amint újra kisüt a nap, érdemes körbejárni a kertet, hogy felmérjük, mely növények igényelnek extra törődést a hidegebb időszak után.
A száj- és körömfájással fertőzött telepen az állatok leöléséről EU-rendelet szól, a szomszédos telepek egészséges állatai esetében a magyar hatóságok döntenek.
Nagy István szerint, ha nem vigyázunk, a teljes magyar állatállomány kipusztulhat a száj- és körömfájás járvány miatt.
A biológiai és kémiai növényvédelem nem zárja ki egymást – a fokozatos átállás és az integráció lehet a fenntartható út.
Végére értünk a beadási időszaknak! A tavalyi év tapasztalatait felhasználva az Arasz komoly segítség volt 2024-ben is az EGN beadás követelményeinek való megfelelésben.
A Glomo Start mIKRo kimondottan fajgazdag inokulálást tesz lehetővé, ugyanis hét különböző gombafaj szaporítóképleteit tartalmazza.