Kulcsfontosságú lehet az állattenyésztési ágazatban az állatjólét és a megfelelő szakértelem a jövőben.
Gép- és technológia beszerzési támogatás nyílik a borászok számára Magyarországon.
Vizsgálatot folytat a magyar kiskereskedelmi adó ügyében az Európai Bizottság (EB).
8000 forintot kérnek egy kiló hazai szamócáért, a szakértők szerint jelenleg ez reális árnak számít.
Az idén is több tíz millió hazai virágzó dísznövény kerülhet a piacra Magyarországon.
Több oka van annak, hogy sok élelmiszer drágább itthon, mint külföldön, de ebben az esetben sem szabad általánosítani.
Nagy István szerint húsvétkor is fontos, hogy a biztonságos, hazai élelmiszereket válasszuk.
Itt van minden, amit a kárbejelentésekkel kapcsolatos aktuálisokról tudnia kell a termelőknek.
Magyarország hatmilliárd forintnyi kötött segélyhitelprogramot indít egy kelet-afrikai országban.
Bevezetésre kerül a digitális tápértékjelölési rendszer a magyar borászati termékek esetében.
A problémát továbbra is az Ukrajnából Európába beáramló nagy mennyiségű olcsó gabonatermékek importja okozza, amivel az európai gazdák nem tudnak versenyezni.
Idén még a tavalyinál is több gonddal találgatják magukat szemben a magyar termelők.
A magyarok döntő többsége szerint a klímaváltozás valós probléma, ám kevesen lennének hajlandóak érdemben is tenni ellene.
A kontinens termőterületeinek csaknem 60-70 százaléka nem egészséges, hazánkban a talajok 90 százaléka érintett az úgynevezett talajdegradációs folyamatokban áll.
A sisakos sáska különleges fej- és csápformája révén összetéveszthetetlen más hazai fajokkal.
Az erdő számos fontos haszna nem piacosítható, fenntartásukat a gazdasági tevékenység eredményének kell fedeznie.
Összesen 310 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre a magyar erdők fejlesztésére.
A megkérdezett húsfeldolgozók legalább a tavalyihoz hasonló forgalomra számítanak, többségük 5-15 százalékos növekedést vár az idei húsvéttól.
Az NGM kijelentette, hogy kivezetik a kkv-kamatstopot április 1-jével Magyarországon.
Félünk tőle, hogy csalódást okozó húsvéti sonkát választunk egy friss kutatás szerint.
2024 októberében a magyar gazdák 36,4 százalékkal kevesebb traktort vettek, mint egy évvel korábban.
Amit korábban hulladéknak hívtunk, arra másodlagos nyersanyagként kell tekinteni.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
2025 elején kezdheti meg a működését a Cargill negyedik innovációs központja Ázsiában.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.