A KOMETA 99 Zrt. Magyarország egyik legnagyobb sertésfeldolgozója. A kaposvári üzemben készült termékekkel nemcsak a hazai piacon, hanem a világ több mint 40 országában is találkozhatunk.
Több olyan dolog is történt a magyar élelmiszeriparban, amire nem igazán volt még példa.
Vegyes a kép Magyarországon a sertést illetően, de 2023 nem volt a termelők legjobb éve, 2024-re pedig nehéz lenne bármit is előre jósolni.
Egyre nehezebb jó minőségű sertéshúshoz jutni, pedig úgy tűnik, hogy nagyon is lenne rá igény.
2023 sokkal pozitívabban zárult a magyarországi sertéstartók számára, de sok termelő jövedelmezősége most is veszélyben van.
Az elmúlt 1,5 évben azt lehetett megfigyelni, hogy a korábban drágább termékeket vásárlók egy része is áttért a valamivel olcsóbb élelmiszerekre, akár kategórián belül is.
Az ágazat szereplői szerint idén már tényleg kezdeni kell valamit az EU-ba beáramló ukrán áruval.
Ritkán van ilyen, de most elégedettek lehetnek az állattartók Magyarországon a sertésárakkal.
2023 első nyolc hónapjában mintegy ötödével csökkent az Európai Unió sertéshús-exportja.
A vágóhidak és a húsfeldolgozók még mindig nem tudták teljesen beépíteni a megnövekedett önköltségeket a húsok és a húskészítmények átadási áraiba.
Magyarországon is csökkent a koca- és a hízólétszám az elmúlt évben az európai trendhez hasonlóan.
Németországban a megkérdezettek már csak egyötöde fogyaszt minden nap húst, és Magyarországon is hasonló tendencia várható.
Az USA sertéshústermelése 1 százalékkal csökkenhet 2023 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest.
A csaknem hatmilliárd forintból épült telepen éves szinten 25 ezer vágósertés értékesítésével számolnak.
Magyarországon a tagországok átlagánál 16 százalékkal kevesebbért tudták a gazdák beszerezni a hízótápot.
Elkezdődött a tesztelés egy olyan projekt keretében, amelynek célja az állattenyésztésből származó kibocsátások környezeti hatásának csökkentése.
Augusztus 23-ától Nemes Imre tölti be az elnöki tisztet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) élén.
Az előző negyedévben azt mondták, hogy 2023 az állattenyésztés éve lehet, azon belül viszont most már úgy tűnik, hogy a sertés a fő nyertes.
Szerbia, Bosznia és Horvátország is segítséget kértek az afrikai sertéspestis elleni küzdelemhez.
Komoly gondok figyelhetőek meg a német sertéságazatban, de a lakosság húsfogyasztása is több évtizedes mélyponton van.
Befejeződtek az őszi vetési munkálatok Magyarországon, a gazdáknak egyelőre nincs okuk a panaszra.
Ha ez így megy tovább, a narancslé olyan luxuscikké válhat, amit egyre kevesebben engedhetnek meg maguknak.
Sokan vélik úgy, hogy kis kertben nem férnek el gyümölcsök, pedig van választék bőven.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
Chilében is megalakult az úgynevezett vetőmagőrök mozgalma, akik a hagyományos növényfajták megmentését tűzték ki célul maguk elé.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.