Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
V. Németh Zsolt, a Pannon Egyetem Georgikon Karának tangazdaságában felújított fiaztató és utónevelő egység átadása alkalmából beszélt arról, hogy a kormány szerdai ülésének napirendjén szereplő sertéságazati stratégia keretében felmérik az uniós pályázati rendszerekben még rendelkezésre álló vagy majdan elérhető támogatásokat, a külföldi piacok lehetőségeit, de takarmányozási kutatási programot is indítanának, amely elsősorban a magyar fajtákra koncentrálna, tehát a mangalicára vagy a keszthelyi egyetemi telepen tenyésztett magyar nagyfehér fajta törzstenyészetére.
A tárca a termelési integrációt is szorgalmazza, a forgóeszközök beszerzéséhez kamattámogatási rendszer kidolgozását javasolja, de szükségesnek tartaná a hazai környezetvédelmi szabályok felülvizsgálatát is, amelyek esetleg "túlteljesítik" az uniós elvárásokat.
Az államtitkár kitért arra, hogy a mezőgazdaságon belül Magyarországon az állattenyésztés legfeljebb harmadrészt képvisel, míg Nyugat-Európában legalább 50 százalékot, Hollandiában például 70 százalékot. A hazai vidékfejlesztési stratégia egyik fő pontja ezért is az állattenyésztés szerepének növelése.
A sertésállományban tíz év alatt jelentős visszaesés volt tapasztalható, 2002-ben még több mint 5 millió sertés volt Magyarországon, most pedig 3 millió alatti az állomány létszáma. A kocák száma most 205 ezerre tehető, tíz éve még 381 ezer volt.
Az ágazat gondjai közé sorolta, hogy a termelés nem eléggé hatékony, a szervezettsége messze elmarad a nyugat-európai vetélytársakétól, de nem megfelelő a tartástechnológia, a méretgazdaságosság és a takarmányozás sem. Hozzátette: Magyarországon kisebb a sertésszaporulat, lassú a tömeggyarapodás, később lesznek vágásérettek a sertések, és nagyon gyenge a takarmányhasznosítás, mindez pedig jelentősen befolyásolja a versenyképességet.
Augusztus végéig elérhető az a 40 milliárd forintos pályázati keret, amely állattartó telepek korszerűsítésére, technológiai modernizációra és telepbővítésekre szolgál - fűzte még hozzá V. Németh Zsolt.
Dublecz Károly, a kar dékánja az avatáson elmondta: 23 milliós fejlesztésüket saját forrásból finanszírozták. Ez a beruházás szervesen illeszkedik az agrárgazdaság helyzetének javítását szolgáló folyamatokba, amelyhez ez idén 215 éves Georgikonnak is csatlakoznia kell.
Kifejtette, hogy az egyetemi kar tangazdaságában a tehenészeti telep, a lovarda vagy a húsmarha telep a kor színvonalának megfelelően felszerelt, a sertéstelep azonban nemrég még a megszűnés határán állt, de kitartottak mellette, ezért is döntöttek a felújításról.
Az átadásra készült sajtóanyag szerint a Pannon Egyetem Georgikon Kara közel 60 esztendeje fenntartója az állami tulajdonú magyar nagyfehér fajta törzstenyészetének. A kiváló szaporaságú, kitűnő szervezeti szilárdságú sertésállomány nemcsak genetikai, de nemzeti értéket is képvisel, a sertéstelep pedig évtizedek óta a hallgatók gyakorlati képzésének, a sertéstenyésztési és takarmányozási kutatásoknak, valamint az egyetem szaktanácsadási tevékenységének fontos bázisa.
Tavaly az egyetem 60 kocás sertésállomány kiszolgálására alkalmas felújítási tervet fogadott el, amelynek az első üteme a törzstenyészet most átadott új fiaztató és utónevelő blokkja. A korszerű tartási technológia biztosítja az állatok és a velük foglalatoskodó gondozók és hallgatók jó közérzetét, a színvonalas munkavégzés lehetőségét, és megfelel a környezetvédelmi és állatvédelmi igényeknek, illetve előírásoknak.
(forrás: Vidékfejlsztési MInisztérium)
