Miért kell Csányinak a vágóhíd?

Csányi Sándor a korábbi vadabbnál vadabb találgatásoknak és spekulációnak véget vetve mai szűk körű sajtótájékoztatóján hivatalosan is bejelentette, hogy hová kerülnek váratlan részvényeladásaiból származó milliárdjai. Csányi valóban agrárbizniszt gründol: húshegemóniára tör.

A vad spekulációk között számos variáció szerepelt, így pl. Csányi egészségügyi problémái vagy az új kormányzati devizahitelesmentő-akciókról szóló hírek, illetve más, bankokat sújtó intézkedések miatti lelépése. Ez csak néhány a hirtelen felreppent találgatásokból.

Az OTP természetesen korábban hivatalos információkat is közölt az ügyben: "Csányi Sándor és vállalkozásai hazai, elsősorban agrár- és élelmiszeripari beruházások finanszírozására csoportosítja át az értékesített OTP Bank részvényekből származó bevételt." Ennek megfelelően hatalmas pénzeket csatornáznának át a Bonafarm-csoport beruházásaira. Korábbi sajtóértesülések szerint Mohácson terveznek egy hatalmas vágóhidat, amely a legnagyobb lenne az országban, a csoporthoz tartozó Bóly Zrt.-nél pedig fejlesztik az öntözőhálózatot és az állattenyésztési telepeket.

Egy mai szűk körű sajtótájékoztatón hivatalosan is bejelentést tettek: a részvényeladásokból származó milliárdokat Csányi valóban az agrár- és élelmiszeriparban kívánja befektetni, többek között - a korábban kiszivárgott információknak megfelelően - egy megasertésvágóhidat létesítene. Az OTP-vezér agrárberuházásaira 50 milliárdot forintot szán.

Mire a sok sertés?

Kétségtelen, hogy az agrárium egyes szegmensei rendkívül jövedelmezőek, az uniós támogatások pedig csak úgy ömlenek az ágazatba. A területalapú támogatások miatt például a szántóföldi növénytermesztés kivételesen stabil háttérrel és megtérüléssel kecsegtet, az állattenyésztés és a hazai húsfeldolgozó ipar azonban már messze nem ebbe a kategóriába esik. Ennek fényében meglehetősen rejtélyesnek tűnik, hogy Csányi miért éppen sertésvágóhídi megaberuházásra teszi fel milliárdjait.

A hazai vágóhídi kapacitások jelenleg 6 millió sertés vágására alkalmasak, ezzel szemben a KSH adatai szerint a sertésállomány hazánkban jelenleg mindössze kb. 2,9 millió. A feldolgozói kapacitások tehát enyhén szólva is túlmértezettek a szektorban, többek között ennek tudható be, hogy a Pápai Hús és a Gyulai Húskombinát is a tönk szélére jutott. Az utóbbiak alapján nehéz alátámasztani, hogy miért lenne szükség még egy hatalmas, egy műszakban évi 1 millió sertés feldolgozására alkalmas vágóhídra Magyarországon.

A feldolgozatlan (darabolt) sertéshús értékesítési oldalán is merülnek fel kérdőjelek, ugyanis a hazai élelmiszeriparban feldolgozott hústermékek egyelőre nem versenyképesek az olcsó importtermékekkel szemben. Bár természesen az sem kizárt, hogy a nagy volumenű darabolt sertést exportpiacokra szánják.

Egy nagykapacitású vágóhíd létrehozásának ötlete egyébként időről időre felreppen, és úgy tűnik, hogy ezt most Csányi magánbizniszben próbálja megvalósítani. A beruházást Csányi elvileg nem egyedül a részvényeladásokból származó forrásokból valósítaná meg, további befektetőtársakat keres. Ám ha a projekt realizálódik, akkor az azt jelenti, hogy Csányi abszolút hegemóniára tör a hazai húspiacon. Ráadásul vágóhídi kapacitásainak lekötéséhez a hátteret saját integrációs sertéstermelésének fejlesztésével kívánják biztosítani. Ma meglévő húsipari érdekeltsége, a Pick Szeged Zrt. 60 milliárd forintos éves árbevételével a második helyet foglalja el a hazai húsipari cégek rangsorában.

Szakmai érvek alapján mindenesetre úgy tűnik, hogy az új beruházás csak akkor lehet életképes, ha nagyon hatékony, nemzetközi színvonalú üzemet hoznak létre. Ez azonban számos faktortól függ, így nehéz megjósolni, hogy a vállalkozás európai szinten is versenyképes lesz-e.