Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Magyarországon jelenleg 1600-1700 hektáron termelnek szabadföldi paradicsomot: ez 100-110 ezer tonna mennyiséget jelent éves szinten. Az elmúlt évek átlaga 1500 hektáron 105 ezer tonna volt - közölte a HelloVidékkel a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. A szabadföldi termesztésű paradicsom szinte egészében, 98%-ban ipari felhasználásra készül, feldolgozóüzemekbe megy, csak nagyon kis hányadban kerül ténylegesen a kiskereskedelmi piacra, ezért is hívják ipari paradicsomnak.
Az ipari paradicsom egyébként komoly fejlesztést és technológiát igényel, össze sem hasonlítható egy szántóföldi gabonaféle termesztésével. Összetettebb és nehezebb mezőgazdasági munka, sokkal nagyobb precizitást és törődést igényel. Ráadásul több kockázat van benne, hiszen a nagyüzemi feldolgozás miatt már a vetés vagy a palánták kiültetése és a végén a betakarítás is ütemezetten kell, hogy történjen. Ezen kívül idén az időjárás sem volt kegyes, a palántázás időszakában, ami jellemzően március végére és április elejére esik, rendkívül hideg volt az idő, ez nagyon lelassította a palánta fejlődését, megszenvedtette a növényeket, de már a vetés időszaka is csúszott. Ez volt az első pofon, ami a szabadtéri paradicsomtermesztőket érte. Aztán jött a második csapás, ami júniusban érkezett, amikor hirtelen jött a hetekig, sőt néhol már másfél hónapja folyamatosan tartó forróság.
Ilyen szélsőséges időjárásra pedig nem lehet hirtelen felkészülni. Annak ellenére sem, hogy ma már öntözés nélkül ipari paradicsomot nem lehet megfelelő hozam nélkül szabadföldön termeszteni. Csak öntözéssel érhető el a termelőktől elvárt minimum 70-74 tonna hektáronkénti mennyiség. De idén hozam tekintetében nagyon eltérőek az állományok, valamelyik a bűvös minimum 70 tonnához képest lejjebb van, azaz egyes területeken sajnos 50-60 tonnás, de vannak jobb területek, ahol 80-90 tonna feletti is van.
Ilyen forróság mellett egyszerűen nem tud úgy érni a paradicsom, ahogy az elvárható lenne. Azaz nincs megfelelő produktivitás. Ha éjszaka is forróság van, nem csökken 24 fok alá a hőmérséklet, akkor az nagyon nem kedvez a paradicsom sejtosztódásának, így nem tud érni - ez lassítja a folyamatot, emellett a növények jelentős plusz öntözést igényelnek. Ezzel küzdenek most a termelők. Az ipari paradicsom betakarítását hagyományosan csak szeptember közepétől kezdik meg. A betakarításnál jellemzően Magyarországon is szabadföldi precíziós gépeket, speciális betakarító kombájnokat használnak. Szinte emberi beavatkozás nélkül, a gépek takarítják be és válogatják ki a bogyókat, ami nagyon rövid időn belül a feldolgozóhoz kerül. Nagy kérdés, hogy szeptember elején milyen lesz az időjárás. Ugyanis a jó termésátlagokhoz az kell, hogy még betakarítás előtt, szeptember elején ne legyen esős időszak, mert az komoly betegségeket idézhet elő az állományban.
A magyar paradicsom egyre több áruházláncban már március közepétől november közepéig jelen van, évről-évre egyre nagyobb szín és fajtaválasztékban. Ezeket azonban jellemzően nem szabadtéri termesztésben nevelik. Jelenleg 370-380 hektáron folyik fóliás és üvegházi termelés, ahol átlagban 135 ezer tonna paradicsom terem. Ebből 80-90 hektárt tesz ki az üvegházi termesztés. Ez azért is fontos, mert ma gazdaságosan, precíz körülmények között, holland technológiával kizárólag üvegházban lehet elérni azt a jövedelmezőségi szintet, ami hosszú távon is biztos jövedelmet tud adni a termelőnek. Már eddig is az látszódott, hogy folyamatosan szorul vissza a fóliás paradicsomos termesztés, és elmegy az üvegházi termesztés irányába. És ez bizony még csak a kezdet, ugyanis az elkövetkezendő években az üvegházi termesztésű paradicsom mennyisége tovább fog nőni. Jórészt annak köszönhetően, hogy tavaly októberben - a Vidékfejlesztési Program Kertészeti üzemek korszerűsítése pályázat során - további 40-50 hektárnyi üvegház építésére adtak ki támogató határozatot, amelyek várhatóan az elkövetkezendő 2-3 évben fognak megépülni. Így további eltolódás várható az üvegházi paradicsom termesztésének irányába, így az elkövetkezendő években jelentős mértékben tovább nőhet a hazai frisspiaci paradicsomtermelés is.
Már azt is el lehet mondani, hogy a legnagyobb hazai termelők egyre többet szállítanak külföldre - idéntől már a német szupermarketekben is megjelent a magyar paradicsom. Az export segít abban is, hogy a belföldi árak szinten maradhassanak. A külföldi értékesítéshez viszont fontos, hogy a nagy TÉSZ-ek és integrációk közösen gondolkodva és összefogva programszerűen végezzék az értékesítést. Ebben jól úton haladnak a hazai paradicsomtermesztés integráló TÉSZ-ek. Az árak most 5-6%-kal magasabbak, mint az előző időszakban. Az előző hónapokhoz képest most júliusban jobb árat tudtak elérni a kereskedők a hajtatott paradicsom esetében, mint korábban
A szabadföldi paradicsomtermeléshez képest az üvegházi egyébként jóval munkaigényesebb: a gépi szedés itt jelenleg kizárt. Hektáronként 10-12 fő munkaerővel is lehet számolni. De például a prémium minőségű koktél-cherry paradicsomok nem csak az ízük miatt drágábbak, hanem azért, mert négyzetméterenként a hagyományos fürtös paradicsomhoz képest lényegesen kevesebbet lehet termelni, és vannak olyan fajtatípusok, melyeket egyenként, kézzel gyűjtik be, melynek munkabérköltsége kiemelkedően magas.
Fontos, hogy a fogyasztók téjékozottak legyenek
Igen jelentős az is, hogy a fogyasztók tisztában legyenek azzal, hogy a Hollandiából vagy épp Spanyolországból érkező paradicsomot, a távolság miatt még szalmasárgán, azaz nem a megfelelő biológiai érettségében szedik le. A paradicsomot pedig minden esetben lehetőleg piros állapotában kellene leszedni ahhoz, hogy mind az íz, mind a zamat és a vitamin benne legyen. Ezért sem várható el, hogy a januárban a szupermarketekben kapható spanyol paradicsomnak olyan íze legyen, mint amit most veszünk a piacon. Nyilván ennek a zöldségnek is van egy életútja, azon belül adott, hogy mikor a legfinomabb, ebből a szempontból április-tól júliusig a legideálisabb. Augusztusban a melegek miatt egy kicsit fáradtabb a növény, de még ilyenkor is százszor jobb ízű, mint az import. A hazai egyik legfőbb előnye, hogy nem kell annyit utaztatni, ha leszedik, már másnap az áruház vagy a zöldséges pultján lehet.
Arra pedig nem érdemes várni, hogy augusztusra-szeptemberre csökkeni fog a magyar paradicsom ára. Elmúltak azok az idők, amikor még augusztus végén olcsó befőzési paradicsomhoz lehetett jutni, a mély árakkal ugyanis nem tud gazdaságos lenni a termelés. Hiszen minden magyar ember közös érdeke, hogy csak hazai termelőtől hazai előállítási élelmiszert vásároljon, ezért érdemes felkeresni a helyi kistermelőket is. Egy gazda elárulta, hogy az idei termés minősége, az íze és a nagysága is kiváló, az idei év paradicsomban is sokkal szebb, mint a tavalyi! Náluk a paradicsom ára ugyanaz mint tavaly, nem változtattak rajta: 600 kilóért árulják a vegyszermentes a paradicsomot. Van többféle, hosszú-rövid formájú, piros és sárga típusú. Aki befőzni szeretne belőle, annak viszont előre kell megrendeli a mennyiséget. Tavasszal ugyan sokat szenvedtek a tetűkkel, de szódabikarbónás vízzel lepermetezték, aztán egy-két napon belül el is tűntek a kártevők.