Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Durván, rövid idő alatt 10-15 százalékkal estek a lisztárak a hazai piacon, és a csökkenés még nem fejezdődött be. Jó hír a fogyasztóknak, hogy az üzletláncok máris akcióznak, közben viszont a malomipari cégek csődöktől tartanak. A lisztárak ugyanis nem csak amiatt zuhannak, hogy a búza jóval olcsóbb tavalyhoz képest. Átpártoltak a lisztpiacra azok az áfacsalók, akik a fordított áfa tavalyi bevezetéséig gabonakereskedelemmel foglalkoztak. Most a legálisan működő malmokat késztetik irreális árversenyre és veszteséges liszteledásokra, miközben évi 4 milliárd forinttal károsítják meg a költségvetést. Az iparág szerint a visszaélések megakadályozása érdekében 27 százalékról 5 százalékra kellene csökkenteni az áfát, de a kormány eddig nem lépett.
Gyakorlatilag előre "beárazták" a lisztet a júliustól indult, új gabonaszezonra a malmok, mivel a búzaárak várható zuhanására számítva már egy-két hónapja, tehát jóval az idei betakarítás előtt megkezdték a lisztárak csökkentését. Az agrarszektor.hu információi szerint a malmi átadási lisztárak mára kilónként 10-15 százalékkal estek, és további folyamatosa ár-visszarendeződés sem kizárt.
A molnárok a tavalyi búzából készült liszt kilóját 95-100 forintos áron értékesítették a kiskereskedelemnek, az új termésből őrölt liszt átadási árai pedig a jelenlegi piaci helyzetben 85 forint körül alakulhatnak Nem tudni azonban, hogy a lisztár szempontjából meghatározó búzafelvásárlási árak végül hol "kötnek ki", mivel változatlanul bizonytalanság és kivárás jellemzi a hazai búzapiacot.
Még bizonytalan, hol "köt ki" a búzaár
Az étkezési minőségű búza árai ma tonnánként 42-43 ezer forint között mozognak, és ez 30-35 százalékos csökkenést jelent a 60 ezer forint feletti tavalyi árakhoz képest. Ugyanakkor egyelőre kevés az üzlet, mert a felvásárlók nagy része további áresésére számít, miközben sok termelő a mai árszintet már túlságosan alacsonynak tartja, ezért a termény raktározásával későbbi áremelkedésre és értékesítésre spekulál.
A malmi lisztárak visszarendeződése mindenestre azt jelenti, hogy a fogyasztói árak is csökkennek, így az üzletekben a vásárlóknak kevesebbet kell fizetniük a búzalisztért. Az előző szezonban 150-230 forintos kilónként kiskereskedelmi finomlisztárak alakultak ki, most viszont már jóval alacsonyabb árak is megjelentek a boltokban. Az Auchan például 129 forintos kilónkénti áron akciózik a gyermelyi liszttel, míg a Spar saját márkás lisztjének kilóját 119 forintos áron kínálja.
Inkább buktak, hogy piacon maradjanak
A malomipar sokat bukott azon, hogy a 60 ezer forint feletti vásárolt, ótermésű búzából készült lisztet is "leárazta" az utóbbi időszakban - mondta az agrarszektor.hu-nak Lakatos Zoltán, a feldolgozókat tömörítő Gabonaszövetség elnöke. A cégek azonban rákényszerültek az előrehozott árcsökkentésre, hogy meglévő piacaikat megtarthassák. Ez pedig azzal magyarázható, hogy mára elharapóztak az áfacsalásos "fekete" liszteladások, amelyek a legálisan működő malomipari cégeket irreális és veszteséget okozó árversenyre kényszerítik.
A vállalatok Lakatos Zoltán szerint azért kerültek nehéz helyzetbe, mert a gabonaágazati fordított áfa adózás tavalyi bevezetése óta a lisztpiacra települtek át azok az áfacsalók, akik eddig gabona-kereskedelemmel foglalkoztak. A lisztnél ugyanis csábító maradt, hogy az adásvételi ügyleteket 27 százalékos áfa terheli, és azt továbbra is az eladóknak kell felszámítaniuk és megfizetniük, szemben a fordított rendszerrel, ahol ez a feladat a vevőkre - a végső felhasználókra - hárul.
A feketézők a lisztpiacon is a gabonaszektorban jól bevált módszert alkalmazzák, amely azon alapul, hogy nem itthon kell felszámítani és megfizetni az áfát, ha a megvett árut valamely más uniós tagországban értékesítik, mivel kivitelnél az áfát az ottani vevőknek kell megfizetniük. Ezért a csalók a lisztpiacon is úgy tüntetik fel, mintha exportálnának, közben viszont a terméket itthon adják el.
A szokásos trükk: az áfa a zsebben marad
A kivitelnek álcázott fiktív üzletekben a malmoktól a lisztet áfa nélkül veszik meg, majd - sokszor viszonteladók közbeiktatásával - áfásan adják el a kiskereskedelemnek, de az értékesítéskor felszámított áfát már "elfelejtik" megfizetni az államnak. A tavalyi szezonban kialakult, 100 forint körüli malmi átadási árakkal és a 27 százalékos áfával számolva egy kiló liszten így 27 forintot "nyerhetnek", és ebből könnyedén tudnak kilónként 10-15 forintos kedvezményt adni a tőlük vásárló kiskereskedőknek, miközben elveszik a piacot a legálisan működő malomipari cégektől.
Éves szinten a lakosság 100-120 ezer tonna lisztet vásárol meg közvetlenül boltokban, és a Gabonaszövetség úgy becsüli, hogy ma már e mennyiség 25 százaléka jut el áfacsalással az üzletekbe. A költségvetés a be nem fizetett áfa miatt évente mintegy 4 milliárd forint bevételtől esik el, eközben pedig a legális malomipari társaságok - elsősorban a kisebb tőke ellátottságú, középméretű cégek - fokozatosan ellehetetlenülnek és csőd közeli helyzetbe kerülnek.
A jórészt még magyar tulajdonú iparágat féltik
Jelenleg az országban negyven tulajdonos 55 malomipari céget működtet, amelyek zöme közepes- vagy kisméretű vállalkozás. A külföldi érdekeltség 34-35 százalékot tesz ki, vagyis a cégek nagyobb része magyar tulajdonban van. Az áfacsalások tehát éppen azzal a veszéllyel járnak, hogy olyan iparágat "darálnak be", amelyet az elmúlt években nagyrészt sikerült hazai kézben tartani.
A Gabonaszövetség az elharapózott áfacsalások miatt a közelmúltban a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), illetve a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz (VM) fordult - közölte Lakatos Zoltán. A szervezet már többször jelezte azt is, hogy a visszaélések megakadályozása érdekében a liszt áfáját 27 százalékról 5 százalékra kellene csökkenteni. A szövetség úgy számol, hogy emiatt a költségvetés évente 1,5-2 milliárd forintot veszítene, szemben a jelenlegi 4 milliárdos adókieséssel. Mint ismert, a VM szintén rendre úgy foglalt állást, hogy az áfa lefaragással egyetértene, de a kormány eddig költségvetési okokból nem merte bevállalni a csökkentést.
